Maga az érem a wagrami csata apropójából készült, amely döntő ütközete volt az ötödik koalíciós háborúnak 1809. július 5-6-án. Ezt a franciaellenes koalíciót a Habsburgok kezdeményezésére hozták létre I. Ferenc osztrák császár (1804 – 1835) vezetésével, akinek szándékában állt a francia fennhatóságot megszüntetni a német államok felett. A kezdeményezést Napóleon vette magához a háború hadműveletei során. Az eckmühli csatában (1809. április 21-22.) az osztrákok jelentős vereséget szenvedtek. Később az asperni csatában (1809. május 21-22) a franciák szenvedtek vereséget, azonban az osztrákok ezt nem használták ki és kivártak, így Napóleon egyesíteni tudta seregeit. Ezután került sor a wagrami csatára, ahol az I. Napóleon vezette francia hadsereg ütközött meg a Károly főherceg vezette osztrák csapatok ellen Bécstől északkeletre lévő Morva-mezőn. A harcok két napig tartottak és Napóleon kihasználta, hogy János főherceg seregteste még nem érkezett meg a csatatérre időben, így döntő győzelmet aratott az osztrák csapatok felett. A csata következtében a Habsburgok fegyverszünetre kényszerület és októberben megszületett a schönbrunni béke, amelyben jelentős területeket veszített a Habsburg Birodalom.

Az érem bronzból készült, előlapján Napóleon látható a fején az olasz vaskoronával, körben: NAPOLEO MAGNVS GAL. IMP. IT. REX P.F. AVG. INVICTVS, alul: L. MANFREDINI F. Hátoldalán: Victoria a győzelem istennője jóbbjában feje felett villámkötegek baljában pedig pálmaágat tart, körülötte: HOSTIBVS VBIQVE FVSIS CAESIS CAPTIS, amely felirat szabadosan a következőt jelenti: Az ellenség mindenütt szétszóratott, legyőzetett és fogságba esett. Alul pedig a MDCCCIX felirat. Az érem készítője Luigi Manfredini (1771 – 1840) olasz éremművész, aki sokáig a Brera Képzőművészeti Akadémia professzora volt Milánóban, emellett a milánói pénzverde vésnökeként is dolgozott. Számos emlékérmet készített a munkássággá során a Kiskun Múzeumban található darab is ékes példája a mester műveinek.

Soós Roland
régész muzeológus