A döntés értelmében a Magyar Királyság területe 325.411 km²-ről (Horvátország nélkül: 282.870 km²) 92.952 km²-re csökkent. Az ország területének 67%-át vesztette el, lakossága pedig 18 millióról 7.6 millióra csökkent. A gazdasági veszteségek is tetemesek voltak: a termőföldek 67%-a, a faállomány 88%-a, a vasúthálózat 62%-a, az ipartelepek 55%-a került át az utódállamokhoz (Ausztria, Csehszlovákia, Románia, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság – később Jugoszlávia). Ami ennél is fájóbb, hogy zömében egy tömbben, a határ közvetlen közelében 3.3 millió magyar került az új államokhoz. (A székelyek ráadásul, mint zárt etnikai tömb az új Románia közvetlen közepén találták magukat.) Olyan települések is elvesztek, amelyek ezer szállal kötődtek országunk történelméhez (pl. Pozsony, Kassa, Munkács, Kolozsvár, Szabadka).

A Kiskun Múzeum régi gyűjteményében volt az a 118.8 x 78.2 cm nagyságú, a történelmi Magyarországot ábrázoló térkép, amely közel hasonló hányattatásokat élt meg a 20. században, mint maga az ország. A tömeggyártott térképet a csehországi születésű Homolka József (1840–1907) térképész tervezte és először 1892-ben adták ki. Az intézményünkben lévő példányt két évvel később, Budapesten adta ki az Eggenberger-féle könyvkereskedés 1:900.000 méretarányban. A vászonpapírra nyomtatott térkép egyik tulajdonosa, Hajnal Mária a nevét is feljegyezte a hátoldalára. Ő vélhetően azonos lehet azzal a személlyel, aki 1921-ben második osztályos tanuló volt a kiskunfélegyházi Constantinum Leánynevelő Intézetben. A térkép viszonylag korán a múzeum tulajdonába, azon belül is a könyvtárába kerülhetett, ezt jelzi a rajta látható pecsét is.

A II. világháború végén a Kiskunfélegyházára bevonuló Vörös Hadsereg kórházi célokra lefoglalta a múzeum épületét és több tárgyat az épület elé hánytak ki. Ekkor figyelt fel rá egy szolnoki otthonába hazatartó magyar katona is, Borbély Mihály, aki magához vette a térképet, megmentve ezáltal a biztos pusztulástól. Az egykori baka fia, Borbély Levente aztán a múzeum régi pecsétje alapján 2022-ben felvette intézményünkkel a kapcsolatot és 2023-ban visszajuttatta intézményünknek a több évtizede kallódó térképet. A térképet, amely egyszerre magán viseli Magyarország, a magyarság és Kiskunfélegyháza viharos 20. századi történetét: a veszteségeket éppúgy, mint a hazatérést.   

Dr. Farkas Csaba
történész-muzeológus