Körbe nézve a mai városközpont forgatagában, nehéz elképzelni, hogy milyen lehetett 1743 tavaszán, nyár elején megérkezni a Félegyházi-pusztát átszelő négyes útkereszteződésében álló postaállomáshoz és vendégfogadóhoz. Az új otthont keresők szekereken, lóháton vagy éppen gyalogosan hozták az értékeiket, hajtották ide állataikat a remény lehetőségével. Az első összeírásban 289 adózót vettek számba. Ebből az összeírásból tudjuk, hogy az idetelepülők 13 különböző vármegye 58 településéről érkeztek, melyből 148 fő a Jászságból származott. A 289 főből 202 gazdaként, 78 pedig zsellérként volt feltüntetve, 9 főnél nem volt jelölés.

Városalapítóink, – két évvel a megtelepedést követően, – újabb nagy változás-változtatás elé kerültek. Az egykori Hármaskerület – Jász-, Nagykun és Kiskun kerület – törvénytelen eladása utáni megváltásra 1745-ben nyílt lehetőség. Mária Terézia királynő május 6-án írta alá a redempciós diplomát, melyben engedélyt adott a kiváltságok és a szabadság megváltására a kerületben élő lakosok számára, ha kifizetik az eladás összegét, 580.000 forintot és továbbra is katonai szolgálattal segítik az uralkodót. A megváltás összege erőn felüli volt, a kifizetés határideje pedig alig két hónap. A három kerület közös akarattal és kölcsönökből teljesítette a feltételeket, majd a 25 település és lakosai szétosztották a vállalt terheket.

Ezen időszak megőrzött dokumentuma egy redemptus levél a múzeum gyűjteményében. Endre András nevére 1773. június 12-én kiállított hitelesített dokumentum igazolja, hogy 362 forint és 60 denárt hiba nélkül megfizetett, melyért ő a kisszállási határban, a galambosi és a csólyosi pusztában mennyi szántót, kaszálót és kerthelyet kapott.

Endre András azon 320 félegyházi redemptus gazda egyike volt, akik részt vettek a település által bevállalt községi föld, a nagyvendégfogadó és Ferencszállás-, Galambos-, Csólyos-, valamint Kisszállás-puszta kirótt értékének, vagyis 39.850 forint megfizetésére. A vállalás és a teherbírás különböző volt, így sokan nem is tudták teljesíteni. A kölcsönök kifizetése 1760-ra befejeződött és 1764–72 között kimérték a megváltásért járó földterületeket, melyeket a Föld könyvben, a Liber Fundiban rögzítettek. Ezek a dokumentumok a Levéltárban megtalálhatók.

A redempció napja, május 6-a, a Magyar Parlament által 2014-ben elfogadott történelmi emléknap. Ez az a nap, mellyel megnyílt a lehetőség a megváltásra, de a redempció a redemptus levelek kiadásával zárult, majd 30 évvel később.

Mészáros Márta
Kiskun Múzeum