Móra Ferenc nevét legtöbben íróként, muzeológusként és szerkesztőként ismerik, ám kevesen tudják, hogy a természet iránti rajongása legalább ennyire meghatározta életét. A neves író szenvedélyes botanikus is volt, aki fáradhatatlanul kutatta és gyűjtötte a Kárpát-medence növényeit. E különleges oldalát állította középpontba Tóth Istvánné nyugalmazott középiskolai tanár, a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület tagja, aki Portré virágokból – a botanikus Móra Ferenc címmel tartott előadást a Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtárban. Az eseményen részt vett Vészits Andrea, Móra Ferenc dédunokája is.
Móra Ferencet a legtöbben költőként, íróként ismerjük, ám jóval több volt ennél. Cikksorozatunkban olyan történeteket gyűjtöttünk össze, amelyeket nem találunk meg a tankönyvekben. Utána jártunk, hogyan került Félegyházára a család, hol született pontosan a kis Ferike, milyen mérföldkövek vezettek a sikerhez, hogyan alakult a szerelmi élete, miként lett múzeumigazgató Szegeden és hogyan küzdött meg a halálát okozó súlyos betegséggel. Mindezt azzal a céllal, hogy közelebbről is megismerjük városunk díszpolgárát. Ezúttal a Móra Ferenc Emlékházról és a család megélhetési körülményeiről beszélgettünk Samu Csillával, a Kiskun Múzeum munkatársával.
Koszorúzással emlékeztek Móra Ferencre, városunk díszpolgárára halálának 91. évfordulója alkalmából. Daru utcai mellszobránál az önkormányzat, a helyi intézmények és civil szervezetek képviselői helyezték el az emlékezés virágait, február 7-én.
Több mint 200 általános iskolás ismerkedett meg Móra Ferenc csodálatos történeteivel február 6-án, csütörtökön délelőtt, a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban. A Móra Ferenc Közművelődési Egyesület programján megelevenedtek az író klasszikus művei, amelyeket az iskolások és tanáraik olvastak fel egymásnak.
A Móra Ferenc Közművelődési Egyesület, a Móra Társaság és a Pedagógus Nyugdíjas Klub tagjai felolvasó délutánon emlékeztek Móra Ferencre és Pósa Lajosra február 5-én, a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban.
Az alábbiakban a Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtár által összeállított félegyházi hírességek születésének és halálának évfordulóit olvashatják.
Fazekas-Szűcs István „Szücsi” hobbi illusztrátor retrospektív kiállítása nyílt meg az Ágyúban január 31-én, pénteken. Az alkotó első tárlatán eddigi munkáinak esszenciája látható, a látogató számára egyértelművé téve, hogy a témái középpontjában a képregény és a labdarúgás foglal helyet.
Főiskolások és egyetemisták jelentkezését várják március 1-jéig a 17. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál (KAFF) diákzsűrijébe – tájékoztatták a szervezők kedden az MTI-t.
Kiskunfélegyháza tisztelettel adózik a magyar irodalom kiemelkedő alakja, Móra Ferenc emléke előtt a halálának 91. évfordulója alkalmából megrendezett Móra Ferenc Emléknapokon. A február 5-7. közötti eseménysorozat sokszínű programokkal várja az irodalom kedvelőit.
Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter bejelentette, hogy 2025-ben elindul a kultúra Kárpát-medencei éve, melynek célja, hogy a magyar kulturális programok elérhetők legyenek a teljes régióban. A Csoóri Sándor Program mellett a Lázár Ervin Program és színielőadások támogatása is bővül.
Elkezdődött az ökumenikus imahét, amely során különböző felekezetek közös istentiszteleteken és imádságokon vesznek részt a keresztények egységéért. Az országos nyitó istentiszteletet január 19-én tartották Budapesten, a Deák téri evangélikus templomban, rangos egyházi és állami vezetők jelenlétében.
Január 18-án Micimackó születésnapját ünnepeljük, ami egyben alkotója, A. A. Milne születésnapja is. A Százholdas Pagony meséit Milne saját fiának, Christopher Robinnak írta, aki kedvenc játékai által inspirálta a történeteket. A barátság fontosságáról és az élet kihívásairól szóló kalandok egyszerűségük ellenére mélyebb jelentéseket hordoznak, amiket pszichológiai szemmel vizsgálva új perspektívák nyílnak meg előttünk.
A Börzsöny északi lábánál fekvő Bernecebaráti Templom-hegyén anno sánccal erősített, Árpád-kori földvár állt. A település központjában található, elnyúló magaslaton ma festőien szép, lőréses kőfallal kerített, középkori eredetű templom uralja a környék látképét, de a dombtetőt bejárva az ősi sáncok maradványai is kivehetők.
Vízkereszt napja ma a legtöbbek számára onnan ismert, hogy ezen a napon szokás leszedni a karácsonyfát, mivel ezen a napon ér véget a keresztény hagyományok szerint a karácsonyi ünnepkör. Ez azt is jelenti, hogy vízkereszt után veszi kezdetét hagyományosan a farsangi időszak. Az ünnep liturgiában használatos elnevezése az epifánia, mely a görög Epiphania Domini, azaz Urunk megjelenése kifejezésből ered. Az epifánia a görög vallásban egy isten váratlan és érezhető, jót hozó megjelenése, a római császárkultusz idején a kifejezést az uralkodó, azaz a megtestesült isten ünnepélyes látogatására használták. A magyar vízkereszt elnevezés a víz megszentelésének szertartásából származik.
\n
Január 1-jétől a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) újabb 250 művet tesz szabadon hozzáférhetővé az Országos Széchényi Könyvtár kezdeményezésében. Az ingyenesen letölthető gyűjtemény az 1954-ben elhunyt szerzők alkotásaiból merít, köztük olyan ismert nevekkel, mint Herczeg Ferenc, Nagy Lajos, Robert Capa, Gerevich Tibor, Huszti József, Papp Viktor és Rapaics Raymund.
Elhunyt Szombathy Bálint vajdasági magyar költő, író, képzőművész, az Új Symposion című folyóirat egykori szerkesztője - közölte vajdasági publikálója, a Forum Könyvkiadó kedden.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a budapesti Szent István-bazilikában nyitotta meg a 27. szentév főegyházmegyei szertartását 2024. december 29-én. A szentév központi üzenete, amelyet Ferenc pápa a „remény zarándokai” jelmondattal hirdetett meg, arra ösztönöz, hogy a keresztények a remény jelei legyenek a világban.