Radics Tamás előadásában Uganda és a Rwenzori-hegység került a középpontba. A térség egyik érdekessége, hogy az Egyenlítő közelében található, mégis 5000 méter fölé emelkedő hegycsúcsokkal rendelkezik. A hegység legmagasabb pontja az 5109 méteres Margarita-csúcs, a Rwenzori pedig természeti és kulturális értékei miatt a világörökség része.

Az előadó kitért arra is, miért nevezik a Rwenzorit Hold-hegységnek. A hegység a környező területekről gyakran csak a felhők közötti időszakokban látható. A helyi elnevezés, a Rwenzori az esőhöz kapcsolódik, hiszen a térségben a nyugatról érkező légtömegek a hegyekben felemelkednek és jelentős mennyiségű csapadékot adnak. Amikor a felhők elvonulnak, a hold fénye megvilágítja a hegyeket, amelyek így a távolból is jól kirajzolódnak.
Az est során a közönség Uganda földrajzával és történelmével is megismerkedhetett. Radics Tamás bemutatta az ország fekvését, a Viktória-tó jelentőségét, valamint a Kelet-afrikai-árokrendszer kialakulásának szerepét a térség mai felszínének formálódásában. Elmondta, hogy a Rwenzori különlegessége, hogy nem vulkanikus eredetű hegység, hanem a környezetéből kiemelkedő, ősi kőzetekből álló magashegység.

A Rwenzori a földrajzi felfedezések történetében is fontos szerepet játszott. A hegység és a Nílus forrásvidékének kérdése hosszú időn keresztül foglalkoztatta a felfedezőket. A térség feltérképezése csak a 19. század végén vált egyértelművé. Radics Tamás több, a korszakhoz kapcsolódó történetet is megosztott a hallgatósággal, köztük egy magyar vonatkozású érdekességet is.
Az előadás nem csupán a hegyekről szólt. Az előadó saját, többszöri ugandai útjain keresztül a helyi mindennapokba is betekintést engedett. Mesélt a kis repülőgépekkel történő utazásokról, az utak állapotáról, a helyi közlekedésről, a piacokról, az ételekről és az ott élő közösségek szokásairól. Uganda turisztikai lehetőségei között a szafarik, a csimpánzok és a hegyi gorillák megfigyelése, valamint a Rwenzori megmászása is fontos szerepet kap.

Külön hangsúlyt kapott Kilembe és környékének története. A térségben egykor jelentős bányászat folyt, amely alapvetően megváltoztatta a település és az ott élő közösségek életét. Radics Tamás beszámolója szerint a bányászat visszaesése, majd a politikai változások következtében a környék jelentős szegénységgel nézett szembe. A helyi lakosság számára ma többek között a mezőgazdaság és a motoros személy- és áruszállítás jelent fontos megélhetési lehetőséget.

A Rwenzori térségének egyik legsúlyosabb problémájaként az előadó a klímaváltozás hatásait emelte ki. Elmondása szerint az elmúlt években egyre kiszámíthatatlanabbá váltak a csapadékviszonyok. Példaként a 2013-as eseményeket említette, amikor rövid idő alatt rendkívüli mennyiségű eső hullott a térségre. A megáradt Nyamwamba folyó hatalmas köveket és hordalékot sodort magával, jelentős károkat okozva a településeken, az épületekben és a mezőgazdasági területeken.

A több mint egyórás előadás így egyszerre adott földrajzi, geológiai és kulturális betekintést Uganda kevésbé ismert világába. Radics Tamás saját fényképekkel és személyes történetekkel tette közelebbivé a közönség számára a távoli országot és a Rwenzori-hegységet, amely a Kilimandzsáró és a Mount Kenya mellett Afrika egyik különleges magashegységi területe, mégis jóval kevesebbet hallani róla.