Huszonhét év szakmai tapasztalata

A konferenciát Vajda Tamás, az Integrál Zrt. üzemigazgatója nyitotta meg. Felidézte, hogy a rendezvény az elmúlt 27 évben sokat változott: a kezdeti időszak kisebb érdeklődése után mára a víziszárnyas-ágazat egyik fontos szakmai találkozójává vált. A városháza dísztermében több mint tíz éve gyűlnek össze a szakma tapasztalt szereplői és a fiatalabb generáció képviselői.

A programot idén is az aktuális szakmai kérdések köré építették. A mesterséges intelligencia és az új technológiák megjelenése mellett az is fontos szempont, hogy a szakemberek folyamatosan frissítsék a korábban megszerzett tudásukat.

Csányi József polgármester köszöntőjében Félegyháza agrárhagyományairól és a szakember-utánpótlásról beszélt. Kiemelte a Déli ASzC Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium munkáját és az állatorvosi asszisztens képzés elindítását. az Integrál Zrt. várossal való kiváló együttműködéséről is, valamint a vállalatnak a Libafesztivál megvalósításában vállalt jelentős szerepéről.

Dr. Horváth Sándor, az Integrál Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint az elmúlt években a Covid-járvány, a háborús helyzet, az energiaválság, a növekvő költségek és az állatbetegségek egyaránt próbára tették az agrárium szereplőit. A magyar baromfiágazat ennek ellenére jelentős termelési és exportteljesítményt nyújt. Mint mondta, a következő időszakban a tudomány, az új technológiák és a gyakorlati tapasztalat együtt adhat stabil alapot.

Parvovírus a víziszárnyas-ágazatban

A szakmai előadások sorát dr. Thoma Ákos, a NÉBIH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságának baromfi-egészségügyi szakállatorvosa nyitotta, aki a házikacsák parvovírus okozta megbetegedéseiről beszélt.

A libák esetében a Derzsy-féle betegség régóta ismert probléma, a megfelelő tenyészállományi immunitás és a vakcinázás pedig fontos része a védekezésnek. A kacsáknál ugyanakkor újabb kihívást jelent a short beak and dwarfism syndrome, vagyis a rövidcsőrű törpenövési szindróma.

A szakember beszámolója szerint 2026-ban Magyarországon is igazoltak ilyen megbetegedést pekingi kacsákban. Korábban is tapasztaltak olyan állományokat, ahol az állatok nem érték el a várt súlyt, de vizsgálati minta hiányában nem lehetett pontosan meghatározni az okot.

A témát dr. Kiss Márton József, a Tranzit-Ker Zrt. állategészségügyi és járványvédelmi igazgatója folytatta, aki a parvovírusos megbetegedések gyakorlati tapasztalatait, a járványvédelmi kihívásokat és a lehetséges megoldásokat mutatta be.

Adatokból döntések

A konferencia következő részében a technológiai fejlődés került középpontba. Dr. Alexy Márta, az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karának egyetemi docense az adatvezérelt döntéshozatal és a mesterséges intelligencia lehetőségeit ismertette.

A modern állattartásban egyre több adat keletkezik, az igazi kérdés azonban az, hogyan lehet ezeket a mindennapi gazdálkodásban hasznosítani. Az MI ebben jelenthet segítséget: gyorsíthatja az adatok feldolgozását és támogathatja a döntéseket, miközben a szakmai tapasztalat továbbra is nélkülözhetetlen.

Kustos Károly, a Lúb-Nyíl Kft. ügyvezető igazgatója a precíziós eszközök lúdtartásban való alkalmazásáról beszélt. Az új mérési és adatgyűjtési megoldások pontosabb képet adhatnak az állomány állapotáról, így az eltérések is hamarabb felismerhetők.

Dr. Heincinger Mónika, a Lúb-Nyíl Kft. K+F vezetője és dr. Kovács-Weber Mária, a MATE Állattenyésztési Tudományok Intézetének egyetemi docense az innovatív vizsgálati módszerek gyakorlati lehetőségeit mutatta be. Az új eljárások a pontosabb mérést és a termelési folyamatok jobb követését segíthetik.

Kacsázunk vagy szárnyalunk?

A szakmai programot Fórián Zoltán, az Erste Agrár Központ vezető agrárszakértője zárta „Kacsázunk vagy szárnyalunk?” című előadásával. A szakember az ágazat piaci helyzetét, a költségek, a kereslet és az exportlehetőségek alakulását, valamint a várható folyamatokat értékelte.