Mária Terézia – a Jászkunság jótevője

A Képzőművészeti gyűjteményünk féltett darabja (59.14.1.) az az olajfestmény, amely az időskorú uralkodót ábrázolja. Ha a képre nézünk nem is feltétlenül a királynőt látjuk meg benne elsőnek, hanem magát Mária Teréziát. A nőt, a gyászoló özvegyet, az anyát. Azonban, ha a kép jobb alsó sarkába tekintünk, megláthatjuk a Rudolf-féle császári koronát, amely egy piros drapériával letakart emelvényen látható. Előtte egy piros-fehér-piros szalag, amely masniban végződik – ez a színösszetétel az ausztriai-ház (Habsburg-dinasztia) jelképe. A királynő kézben tartja a szalagot, ezzel jelezve, hogy ő az, aki irányítja és kormányozza ezt a birodalmat.
A sötét háttér és ruha közül arca és keze bőrének fehérsége, szinte kiragyog. Tekintete egyszerre tükröz örömöt és szomorúságot. Arcán látszik a küzdelmes élet, de tartása mégis büszke és méltóságteljes.
A festmény a Kerületi Székház részére készült, feltételezhetően a királynő halála után. A festményen dedikálás nem található, készítője ismeretlen, de a korszakban számos hasonló portré készült az uralkodóról.
Mária Terézia ezen az olajképen a megszokott királyi pompától mentesen jelenik meg, viszont a korona miatt így egyszerre szemlélhetjük az uralkodót és a nőt, aki mögötte áll.
Borzai Zsófia, segéd muzeológus-művészeti terület
Kiskun Múzeum






