Sarlós Boldogasszony búcsúját ünnepelték a hívek

A Sarlós Boldogasszony Templom búcsúja minden évben a plébániai közösség egyik legjelentősebb ünnepe. A búcsú a katolikus hagyományban nem csupán a templom védőszentjének ünnepe, hanem a közösség lelki megújulásának alkalma is: a találkozás, az együtt imádkozás és a hit megerősítésének napja.
A vasárnapi ünnepi szentmisét Fülöp Ernő főszékesegyházi plébános, apát, kanonok celebrálta. Prédikációjában felidézte, hogy Magyarországon évszázadok óta különleges tisztelet övezi Sarlós Boldogasszony ünnepét. A magyar hagyomány az aratás kezdetéhez kapcsolta ezt a napot, amikor egykor családok és közösségek fogtak össze a közös munkára. Ezért az ünnep a találkozás, az összefogás és az egymásért vállalt felelősség jelképe is lett.
A plébános hangsúlyozta: ezek az értékek ma talán még fontosabbak, mint valaha. A keresztény közösség feladata, hogy a hit, az egymás iránti szeretet, az összetartozás és a felelősségvállalás példáját mutassa a világban.
Prédikációja középpontjában Mária személye állt. Mint fogalmazott, Mária nem rendkívüli eseményekben élte meg a hitét, hanem a mindennapok egyszerű feladataiban. Családanyaként gondoskodott otthonáról, dolgozott, szolgált, és közben folyamatos kapcsolatban maradt Istennel. A keresztény ember számára is ez a legfontosabb üzenet: a hit nem csupán ünnepi alkalmakra szól, hanem a hétköznapok minden döntésében jelen kell lennie.
Arra is rámutatott, hogy Mária hite egész életében növekedett és erősödött. Nem egyszeri igen volt Istennek, hanem egy életen át tartó bizalom, amely a legnehezebb pillanatokban is kitartott. Ezt példázza az is, hogy Jézus feltámadásának ígéretében rendíthetetlenül hitt, ezért nem kétségbeesve kereste az üres sírt, hanem bizalommal várta Isten ígéretének beteljesedését.
A prédikáció másik fontos gondolata Mária látogatása volt Erzsébetnél. A plébános kiemelte: Mária nemcsak segítséget vitt idős rokonának, hanem a legnagyobb ajándékot is, magát Jézus Krisztust. Ez a jelenet – hangsúlyozta – az egész Egyház küldetését megfogalmazza. A keresztény ember feladata nem önmaga hirdetése, hanem Krisztus elvitele másokhoz. Arra is figyelmeztetett, hogy Jézust csak hitelesen, az ő szeretetével lehet képviselni. Az ítélkezés, a megbélyegzés vagy a kirekesztés nem Krisztus útja. Az evangélium szeretete minden ember felé nyitott, ezért a keresztény közösség küldetése is az elfogadás, az irgalom és a remény továbbadása.
Beszélt Mária felelősségvállalásáról is, aki egészen a kereszt tövéig kitartott fia mellett. Példája arra tanít, hogy akkor is testvérként tekintsünk egymásra, amikor nehézségek vagy véleménykülönbségek választanak el bennünket.
Prédikációja végén arra buzdította a híveket, hogy vigyék magukkal Sarlós Boldogasszony ünnepének legfontosabb üzeneteit: a hétköznapokban is megélt hitet, a szeretetet, a másokért vállalt felelősséget és azt a küldetést, hogy Máriához hasonlóan minden emberhez elvigyék Krisztust.
A liturgiát követően a hívek körmenetben járták körbe a templomot. Az Oltáriszentséget baldachin alatt vitték, miközben a közösség közösen énekelte a Máriát dicsőítő egyházi énekeket. A menet élén a máriáslányok haladtak, vállukon a virágokkal feldíszített Mária-szoborral, amely Sarlós Boldogasszony ünnepének egyik legszebb hagyományos jelképe.
Az ünnepi szentmise és a körmenet ismét megerősítette azt a több évszázados hagyományt, amelyben a Sarlós Boldogasszony búcsú nem csupán egyházi esemény, hanem a közösség összetartozásának, a hit megélésének és a Mária iránti tiszteletnek is kiemelkedő alkalma.






