– Hogyan alakult meg a Zenebarátok Kórusa? Mikor léptek először a közönség elé?

– A történet 1995 tavaszán kezdődött. A Móra Ferenc Gimnázium kórusa a Tavasz Ünnepén rendezett hangversenyén Händel Messiás című oratóriumának Hallelujah tételét adta elő a Szent István-templomban. Kapus Béla tanár úr hét régi férfikórustagot hívott meg, hogy erősítsék a férfi szólamokat. A szereplés nagy sikert aratott, ezt követően pedig egy közös beszélgetés során megszületett az elhatározás: folytatják az együtténeklést. Így alakult meg a vegyeskar, amelynek működtetésére létrehozták a Kiskunfélegyházi Zenebarátok Egyesületét is. Az egyesület első elnöke dr. Kurt Endre lett, majd a tagság Lukács Ferencet bízta meg az elnöki feladatokkal. 2017-es halálát követően vettem át az elnöki teendőket.

A kórus a város zenei életében új színt jelentett. Az induláskor 40 fős volt: 24 nő és 16 férfi. A célunk az volt, hogy hosszú távon megteremtsük Kiskunfélegyházán a kóruséneklés lehetőségét, és továbbvigyük azt a hagyományt, amelyet 1949-ben az Ifjúság Énekkar kezdett el. 1996. március 6-án a felújított Móra Ferenc Művelődési Központ ünnepélyes átadásán már részt vett kórusunk. Az első önálló nyilvános hangversenyünket pedig 1996. augusztus 18-án, a Kiskun Napok alkalmából tartottuk az Amigo udvarban.

– Kik alkották és alakítják a mai napig a kórus szakmai arculatát?

– Alapító karnagyunk, Kapus Béla 8 éven keresztül vezette a kórust. Nagyon sokat köszönhetünk neki, a kóruséneklés terén szerzett tapasztalata és munkája meghatározó volt. Őt 2003-ban Szatmári Imre követte, aki nyugdíjba vonulásáig, 17 éven át vezette az együttest. Az ő felkészítő munkája és igényes műsorválasztása nagyban hozzájárult szakmai fejlődésünkhöz, a minősítő hangversenyekhez és kitüntetésekhez. 2021 óta pedig Vili Balázs szakmai vezetésével énekelünk.

– Hányan énekelnek most a kórusban?

– Jelenleg 32 lelkes tagunk van. Nagyon fontos számunkra, hogy több generáció énekel együtt: vannak közöttünk 40 év alattiak és 80 év fölöttiek is. Foglalkozásukat tekintve is nagyon sokszínű a közösség: amatőr énekesek mellett énektanárok, orvos, mérnök, irodai alkalmazottak, vállalkozók, védőnő és iskolaigazgató is megtalálható a tagok között. Az összetétel ugyan változatos, de a célunk egy. Mindig is úgy gondoltuk: egy amatőr kórus akkor tölti be igazán a szerepét, ha nemcsak énekel, hanem közösséget épít és aktívan jelen van a város kulturális életében.

– Milyen műveket szeretnek megszólaltatni?

– A műsorpolitikánk az évek során sokat változott, de az igényességből nem engedünk. Régebben tavasszal főként templomi, egyházi műveket, ősszel pedig világi, klasszikus kórusműveket mutattunk be. Ma már tavasszal gyakran vidámabb, könnyedebb tavaszi hangversennyel készülünk, ahol filmzenék, népszerű slágerfeldolgozások is helyet kapnak.

Az őszi koncertek továbbra is inkább a komolyabb, klasszikus zenei világot képviselik. Hagyománnyá vált a decemberi adventi koncertünk is a Szent István-templomban, emellett részt veszünk a városi zene világnapi hangversenyen is.

A repertoár nagy részét magyar zeneszerzők, így például Kodály Zoltán, Liszt Ferenc és Bartók Béla művei teszik ki. Kedvenceink között szerepel például városunk díszpolgára, Balázs Árpád Kunsági betyárdalok című műve, Kodály Zoltán Esti dal és Mátrai képek című alkotása, Bárdos Lajos Missa Tertia, valamint Karai József Ugrótánc című műve is.

– Már 2006-ban is fontos városi elismerést kapott a kórus, a képviselő-testület akkor a „Kiskunfélegyházáért” kitüntető címet adományozta a tízéves kórusbeli munkásságért, a város zenei életében elért sikerekért és a testvérvárosi kapcsolatok ápolásában végzett munkáért. Az évek során emellett számos minősítés is igazolta a szakmai munkát.

– Igen, erre nagyon büszkék vagyunk. 2005-ben, az Éneklő Magyarország rendezvényen ezüst koszorú minősítést szereztünk énekkarok kategóriában. 2008-ban Egerben már hangversenykórus minősítést kaptunk, ezt 2011-ben és 2014-ben is sikerült megszereznünk. Ez azért is jelentős eredmény, mert a hangversenykórus fokozat az amatőr kórusok számára elérhető legmagasabb szint.

– A zenei élményekhez a hangszeres kísérők is nélkülözhetetlenek.

– Így van, és szeretnénk is külön köszönetet mondani mindazoknak, akik az elmúlt években kísértek bennünket. Sok szép koncert kötődik Muladi József, Sejben Ilona, Seres József, Varga Diána és Vidéki Krisztina zongorakíséretéhez. Különösen hálásak vagyunk Bolla Julianna tanárnőnek, aki több mint 10 éve művészi színvonalon kíséri a kórust. Precizitása, felkészültsége és embersége egyaránt sokat jelent számunkra.

– A kórus életéhez a fellépések mellett a találkozások és az utazások is hozzátartoznak.

– Az elmúlt évtizedekben számos hazai és külföldi kórussal alakítottunk ki baráti kapcsolatot, és rengeteg közös koncerten vettünk részt. Jártunk már Németországban, Erdélyben, Olaszországban és Ausztriában is. Kórustalálkozókra is rendszeresen járunk, és szervezünk is találkozókat. Többször részt vettünk már a Békés-Tarhosi Zenei Napokon, ahová 2006-ban hívott meg először Sebestyénné Farkas Ilona, Mona néni, az egykori Kodály-tanítvány. Mona néni lánya, Sebestyén Márta népdalénekes több alkalommal is énekelt már velünk. Idén pedig Balatonbogláron voltunk találkozón, amely szakmailag és emberileg is sok élményt adott.

Nagyon sok neves művészvendég is megfordult már mellettünk. Sebestyén Márta mellett énekeltünk többek között Bátki Fazekas Zoltán és Felber Gabriella operaénekesekkel, sőt, olyan kiváló muzsikusokkal is dolgozhattunk, mint Simon Izabella zongoraművész, Kiss Gy. László tárogatóművész és Herencsár Viktória cimbalomművész.

Emellett jó kapcsolatot ápolunk a Kiskunfélegyházi Koncert Fúvószenekarral, akikkel rendszeresen vendégfellépői vagyunk egymás hangversenyeinek. Zenéltünk már együtt a kecskeméti Penge Benge Jazz Band-el, a szintén kecskeméti Bella Bandával, sőt, a németországi Cimbasso Fúvósegyüttessel is.

– Kik azok a támogatók, akik nélkül nehezebb lett volna mindezt megvalósítani?

– Kiemelt köszönet illeti főszponzorunkat, Ács Jánost és feleségét, Ács Ildikót. Az elmúlt 30 évben nagyon sokat tettek azért, hogy a kórus mindig méltó módon jelenhessen meg. Több alkalommal gondoskodtak a férfiak és a női kar fellépőruhájáról, az első szmokingoktól egészen a jubileumi öltözetekig.

Hálásak vagyunk Czakó Tibornak, a Pizolit Kft. ügyvezetőjének is, aki megalakulásunk óta buszaival biztosítja utazásainkat a hazai és korábbi nemzetközi szereplésekre, valamint kirándulásainkra. Ezek a támogatások számunkra nem pusztán anyagi segítséget jelentenek, hanem azt az érzést is, hogy a városban vannak, akik fontosnak tartják a munkánkat.

Köszönetet szeretnék mondani a kiskunfélegyházi Önkormányzatnak, aki minden évben anyagi támogatást ad céljaink megvalósításához.

A családtagok támogatását is hálásan köszönjük, hiszen az ő megértésük és hátterük nélkül nem valósulhatna meg a heti próbákra járás, a hangversenyekre való kitartó készülés és a közös utazások sora. Emellett külön köszönettel tartozunk Tóth Gyulánénak és Laczkóné dr. Szabó Klárának, akik a „Kiskunfélegyháza Város Közművelődéséért” kitüntető díjra felterjesztették a kórust.

– Mit ad a kórus az éneklésen túl a tagoknak?

– Az együtt töltött évek, a próbák, a fellépések, az utazások és a közös élmények igazi közösséggé formáltak bennünket. Kis közösség vagyunk, de jól működő közösség. Barátságok születtek, rengeteg közös történetünk van, és sokszor a színpadon kívüli programok is összekovácsolnak bennünket. Családi napokat is szervezünk, ahol a hozzátartozók is bepillanthattak a kórus életébe.

Kodály Zoltán gondolata nagyon jól összefoglalja, mit jelent számunkra a közös éneklés: „Nem sokat ér, ha magunknak dalolunk, szebb, ha ketten összedalolnak.” Amikor pedig már harmincan éneklünk együtt, valóban megtapasztaljuk, milyen ereje van a közös hangnak.

– Milyen tervekkel készülnek a következő időszakra?

– Október 17-re kórustalálkozót szervezünk Félegyházára, emellett készülünk a zene világnapi és az adventi hangversenyre is. Kaptunk egy különleges felkérést a levéltártól is: Boczonádi-Szabó Imre kottáskönyvéből két dalt, a Tulipános a szűröm gallérja és a Kárpát fölött csillagos mán kezdetű műveket tanuljuk meg, azzal a céllal, hogy hangfelvétel készüljön. Mindkettő komoly próbatétel elé állítja a kórust. Egyrészt maga a műfaj is szokatlan, magyar nóta jellegű, másrészt a darab zeneileg és technikailag is kifejezetten összetett.

És természetesen szeretnénk továbbra is énekelni, fejlődni, új műveket megtanulni, találkozni más kórusokkal, és minél több félegyházi emberrel megosztani azt az örömöt, amit nekünk az éneklés jelent. Hétfő esténként 18 és 20 óra között próbálunk a Tisztiklubban, és szeretettel várjuk azokat is, akik csatlakoznának hozzánk – különösen örülnénk új férfi tagoknak.

Harminc év után talán az a legfontosabb, hogy még mindig van kedvünk együtt énekelni. És amíg ez így van, addig a Zenebarátok Kórusának biztosan lesz folytatása.

A tagok névsora:

1. Adorján Ferenc Józsefné
2. Bán Anita
3. Dinnyés Kis Zsuzsanna
4. Dr. Fekete Róbert
5. Dr. Ivánné Baksa Éva
6. Dr. Kovács Tímea
7. Dr. Nemesné Meizl Tünde
8. Dr. Szendreiné Lőrincz Angéla
9. Fekete Szilárd
10. Hatvani Erzsébet
11. Juhászné Keserű Csilla
12. Kámánné Pallagi Judit
13. Kis Szabó László
14. Kis Szabó Rita
15. Losoncziné Lőrincz Henrietta
16. Losonczi Máté
17. Lőrincz Csaba
18. Major József
19. Mindszenti László
20. Molnár Elvira
21. Nagy Istvánné
22. Nagyné Mészáros Erika
23. Pallagi Dénes
24. Pap Éva
25. Rőfiné Törteli Ágnes
26. Szabó Péterné
27. Takácsné Medveczki Zsuzsanna
28. Tarjányi Zoltánné
29. Tóth Csabáné
30. Vargáné Gajda Gabriella
31. Vili Balázs