Felmerülhet a kérdés, hogy de mégis mi az a fibula. A fibula egyszerűbb nevén ruhakapcsoló tű már a bronzkorban megjelenik, mint viseleti elem, és nevéből kiindulva ruhaneműk összekapcsolására használták. A római korban az itáliai városokban azonban a fibula nem volt elterjedt mivel a viseleti elemeik ezt nem tették szükségessé. Amikor római hódítások révén a kelta szállásterületek behódoltak az alávetett népesség viseleti elemének része volt a fibula, ami találkozott a római ötvösséggel így születtek meg valószínű az Alpoktól északra eső területeken az emailos fibulák. Ezeket a típusú fibulákat a szarmata népesség is kedvelte a Római Birodalom szomszédságában itt az Alföldön és valószínű elsődlegesen kereskedelem útján jutottak hozzá. 

Az email, mint kifejezés a zománcra utal, mivel ezeknek a fibuláknak a felületét olvasztott üveggel díszítették, amelyet különböző fémvegyülettel színeztek, majd a fibula felszínén annak öntésekor képzett mélyedéseibe töltötték. A félegyházi fibula is egy ilyen emailos darab, amelynek alapja aranyozott ezüst és két rekeszben töltötték ki zománccal, érdekessége még, hogy egyik végén egy stilizált állatfejes díszítés is látható. A tárgy jelenleg is megtekinthető a Múzeum régészeti állandó kiállításban számos más a korszakra keltezhető fibulával együtt. 

Soós Roland

régész, muzeológus