A Kiskun Múzeum Adattárában található egy fotó (97.12.5.), amely egy egykori plébánost ábrázol, körülötte egy gyermekekből és felnőttekből álló csoporttal. A kép 6 társával együtt Mészáros Józsefnének köszönhetően került a múzeum birtokába 1997-ben.

Az atya nem volt nemzetközileg ismert, talán még az országban sem tudták sokan, hogy ki is ő. Mi – kiskunfélegyháziak – azonban tudtuk. Ő volt Toldy Jenő plébános, aki oly sokat tett az oktatás fejlesztéséért és a helyi iskoláztatás jobbátételéért.

1871. november 18-án született Kiskunfélegyházán. Tanulmányait szülővárosában, Kecskeméten, Vácott, illetve Szegeden folytatta. Kisebb kitérő után visszatért és a Kalmár-kápolna lelkészévé nevezték ki 1899. május 2-án, valamint hitoktatóként is tevékenykedett. Az egyházi szolgálat végzése közben, jogi tanulmányokat is folytatott.

Egyházi pályafutása igazán színes és említésre méltó, ugyanis városunkban mindhárom plébánián teljesített szolgálatot. 1908. augusztus 30-án több jelentkező közül jelentős többséggel megszavazták a Szent István templom plébánosának, ahol két évet töltött. Azonban sokkal több volt ő, mint Isten egyszerű szolgája. Már 1908. január 1-tól a váci püspök kinevezte a Kiskunfélegyházi Római Katolikus Iskolaszék elnökévé. Szívügyének tekintette az oktatás kérdését, különösen a tanyasi iskolák ügyét. Javaslatának megvalósítását, melyben 15 tanyasi iskola felállítását fogalmazta meg, az első világháború törte derékba.

Két évvel később új szolgálati helyre terelte az útja, ám nem kellett messzire mennie, csupán a Sarlós Boldogasszony templomig. A tisztséget megpályázók közül - mint korábban is – szintén kimagasló többséggel szavazták meg. Győzelmét azonban beárnyékolta egy ügy, melyben egy kisebb ellenséges csoport azzal vádolta meg, hogy megvásárolta magának a plébánosi kinevezést. Az esettel egészen a pápáig is elmentek, de hiába, a vádat elutasították és hivatalosan is beiktatták Toldy Jenőt.

Pályafutásának további sikerei ezután sem maradtak el. 1911. augusztus 14-től a Constantinum felügyelőbizottságának elnőke lett. A rákövetkező évben segédesperesi és kerületi tanfelügyelői megbízást kapott. XV. Benedek pápa a megyéspüspök előterjesztésére, tiszteletbeli pápai kamarás címmel jutalmazta meg az eddig elért teljesítményeiért. Nyolc év után lemondott az iskolaszék elnöki posztjáról, ám továbbra is küldetésének tekintette az oktatás fejlesztésének előre menetelét – részt vett a Klebelsberg Kuno által indított iskolafejlesztési programban. Ennek kereteiben építették meg és szentelték fel az új tanyasi iskolákat.

Létrehozta a Katolikus Gazdalegények és Gazdaleányok Egyesületét, amellyel jelentősen meghaladta korát. Ehellős-monostori apáti címet adományozott neki a váci püspök 1925. február 9-én. Az Ótemplom plébánosaként az 1933. április 2-án megalakult Kiskunfélegyházi Római Katolikus Egyházközségnek lett az első elnöke.

Rövid betegeskedés után Budapesten hunyt el 1937. szeptember 11-én. Földi maradványait a Kiskunfélegyházi Alsótemetőben helyezték örök nyugalomra, vagyonát az Ótemplom plébániájára hagyta.

Az utókor méltó emléket állított az egykori plébános számára. A Selymesi Általános Iskola belső terén – amelynek megépítéséhez saját földjéből adott telket - emléktáblát avattak a tiszteletére 1941. szeptember 28-án, amelynek idén van a 84. évfordulója. 2016-ban Toldy Jenő Kiskunfélegyháza oktatási életében végzett tevékenységével bekerült a Kiskunfélegyházi Települési Értéktárba. Mindezeken túl a város posztumusz díszpolgárrá avatta 2011-ben.

Borzai Zsófia, segédmuzeológus-művészeti terület

Kiskun Múzeum