Június 27. szombat, László
2026. június 27., 16:00

Tárlatjáró: A Jászkunság földmérője – Bedekovich Lőrinc és kéziratos könyve

Bedekovich Lőrinc 1751-ben született Jászapátin. 1779-ben a budai egyetemen szerzett földmérő végzettséget és még ebben az évben, pontosan 247 évvel ezelőtt, július 2-án a Jászkun Kerületek földmérőjévé, mérnökévé nevezték ki. Felmérte a Jászkunság területét, korának egyik legjobb magyar térképészeként a Jászság térképét is elkészítette. Munkája megelőzte a II. József nevéhez köthető, állami földméréseket. A köztiszteletben álló Bedekovich 1823-ban, Jászfényszarun hunyt el.

A Kiskun Múzeum gyűjteményében eredetiben két általa készített, Félegyházát és Páka pusztát ábrázoló térkép mellett Bedekovich egy másik munkája is helyet kapott. A mindössze 2 cm vastagságú, 13 x 18.4 cm-es és 256 oldalas, kézzel írott könyve (59.6.1. leltári szám alatt) a három kerület helységeit írja le röviden. A Jászok és Kúnok Ismérete és azok Birtokainak Le Irása címet viselő munkát Bedekovich Jászapátin vetette papírra. Az elején általánosságban ír a három kerület (Jászság, Nagy- és Kiskunság) fekvéséről, majd ABC sorrendben veszi sorra a helységeket, itt már kerületi hovatartozástól függetlenül. Minden esetben a helység neve, jogállása (mezőváros, puszta), pontos elhelyezkedése, határosai és földrajzi, gazdasági adottságai kapnak helyet. A 9103 lakosú Félegyháza a 92–100. oldalakon került lejegyzésre, amely „A’ Mező Várasok közé 1774-kben Fölséges Maria Terezia Boldog emlékezetű Tsászárné és Királyné által számíttatott.” Külön érdekessége, hogy megemlíti a pusztatemplomot is, amely a mai Templomhalmon található középkori eredetű egyházra vonatkozik. A város kapcsán megemlíti a postát, a vendégfogadót és a Kiskun Múzeum mai épületét (kis Kun Kerületnek itt épült Jurisdictionalis [ti. bírósági] Háza).

A városhoz tartozó puszták mindegyikéről ír röviden. Csólyos földjét homokosnak, buckásnak írja le, amely csak marhák legeltetésére alkalmas. Ferencszálláson jó terméskövek lelhetők fel, homokos talaja ennek is legelőként szolgál, viszont itt tanyák sorakoznak, a főút mellett pedig fogadót említ. Galambos kaszálói és szántói középszerűek, míg Kisszállást Félegyháza ugyan csak félig bírja, de tanyák sorakoznak itt is, földje viszont jó, melyet itt is legelőként hasznosítanak. Közelében található a Péteri-tó. A puszták között Pákát említhetjük meg, melyet a Jászkun Kerület közösen birtokolt, viszont Félegyháza és Kecskemét bérleménye volt, tanyákkal együtt.

Az érdeklődő olvasók számára ajánlom Tóth Jánosnak, a Jászberényben 1976-ban megjelent „A Jászkunság helyzete a 18. század végén (Bedekovich Lőrinc kéziratos könyve)” című könyvét, ahol a Hármas Kerület, benne Félegyháza rövid leírása, nyomtatott formában, teljes egészében elolvasható.

Dr. Farkas Csaba

történész-muzeológus  

Kövessen minket a Facebookon is!
chevron-down linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram