A WWF Magyarország MTI-hez elküldött közleménye szerint a nyolc erdő között szerepel a Vétyemi ősbükkös, a Cuha-völgy, a Szuadó-völgy és a debreceni Nagyerdő is.

A jelölteket olyan történeteken keresztül mutatják be, amelyek feltárják az erdők múltját és élővilágát, valamint a helyi közösségekhez, régi mesterségekhez és történelmi eseményekhez fűződő kapcsolataikat.

A szervezet immár második alkalommal hirdette meg a szavazást. A kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet a ritka, idős fáknak és gazdag élővilágnak otthont adó erdők megőrzésének fontosságára.

A WWF Magyarország tavaly mutatta be a 87 hazai szentélyerdőt ismertető kiadványát, és akkor indította el először az Év szentélyerdeje szavazást is.

A tavalyi szavazást a Nyugat-Mecsekben található Jakab-hegy nyerte, amely különleges vörös homokkő sziklaképződményeivel, vastag mohaborításával, bükkel elegyes tölgyeseivel és bokorerdőivel érdemelte ki az elismerést.

A szentélyerdők a magyar erdőterületek kevesebb mint egy százalékát teszik ki, és az elmúlt több mint 140 évben számos történelmi és környezeti változást éltek túl: mezőgazdasági átalakulásokat, világháborúkat, szélsőséges időjárási eseményeket, légszennyezést és erdőtüzeket is.

Megőrzésük azért különösen fontos, mert az idős fákkal teli természetes erdők számos olyan élőlénynek biztosítanak élőhelyet, amelyek a gazdasági erdőkben jóval ritkábban fordulnak elő. Köztük különleges rovaroknak, ritka madaraknak, denevéreknek és a hiúzoknak is kedvező élőhelyéül szolgál.

A közleményben idézik Gálhidy Lászlót, a WWF Magyarország Erdőprogramjának vezetőjét, aki szerint a szentélyerdők nemcsak biológiai, hanem kulturális emlékhelyek is, eltűnésükkel pedig a hozzájuk kapcsolódó történetek egy része is elveszne.

Az Év szentélyerdejére szavazni a https://szentelyerdo.wwf.hu/szavazas/ oldalon lehet.

Félegyháza közelében is van egy szentélyerdő

Bár a versenyben nem szerepel, de Kiskunfélegyháza közelében is található egy szentélyerdő, ez pedig keményfa-ligeterdő, amely a lakiteleki Tőserdőben található.

A Tisza egykori árterének magyarországi szakaszán egyetlen (!) olyan erdőrészlet akad az Adattár alapján, amelyben 150 évesnél idősebb fák megtalálhatók. Az árvízvédelmi töltésen kívül található keményfa-ligeterdő is csupán tenyérnyi – nincs másfél hektár.

Lakitelek üdülőövezete, Tőserdő a Közép-Tisza-vidék déli részén található, az élő folyóról lefűződött tőserdei Holt-Tisza partján. A klasszikus patkó alakú holtág mentén több, alföldi viszonylatban idősnek számító erdőmaradványt találhatunk. Ezek egy része idegenhonos fafajokból áll – például egyéb lombelegyes akácos megnevezéssel szerepel az Adattárban. Csupán egy olyan erdőrészlet akad, ami kiemelkedően idős, és egyben őshonos fafaj – kocsányos tölgy – alkotja. Állami tulajdonban van, része a Natura 2000 hálózatnak, védett. Nem folyik benne faanyagtermelés. Áthalad rajta a Kiskunsági Nemzeti Park 3,5 kilométeres Kontyvirág tanösvénye, ami a különféle ligeterdőtípusok élővilágát mutatja be. (A gyalogút töltésen belüli része áradások idején víz alá kerül.)

Megközelítés: Lakitelek déli részén a Tőserdő vasútállomás és a Tőserdő Kastély Üdülő között található a kis öreg erdőrészlet.

Nyitókép: Tőserdő

Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság