Az ünnepi szentmisét dr. Bábel Balázs leköszönő Kalocsa-kecskeméti érsek celebrálta. Homíliájában a kápolna szépségéről, lelki üzenetéről és az Istenhez vezető út kereséséről beszélt, felidézve Móra Ferenc Istenkeresés című novelláját is, amelyben fontos szerepet kap a Kalmár-kápolnában szolgáló pap, Horváth János, az író egykori hitoktatója.

Az érsek rámutatott: a kápolna nemcsak a kiskunfélegyháziak számára lehet ismerős, hanem azoknak is, akik olvasták Móra Ferenc művét. A novellában a kis Mórát is magával ragadja a kápolna szépsége, amely különleges lelki élményt nyújt számára.

A kápolnát Kalmár József és felesége, Fazekas Anna építtette, miután elveszítették gyermekeiket. Vagyonukat nemes célra fordították: olyan épületet hoztak létre, amely méltó nyughelyül szolgálhatott családjuk számára, ugyanakkor templomi célokat is betölthetett. Az épület megtervezésével Pártos Gyulát bízták meg, aki a korabeli építészet kiemelkedő alkotását hozta létre.

Bábel Balázs homíliájában hangsúlyozta, hogy a kápolna a kiegyezést követő, országos építkezési fellendülés időszakában született, szépségével pedig saját korát is megelőzte. Mint fogalmazott, a teológia később ismét felfedezte azt az igazságot, hogy Isten nemcsak igaz, jó, tökéletes és mindentudó, hanem szép is. Ha a világban jelen van a szépség, annak végső forrása maga Isten.

Az érsek szerint ezt a szépséget az egyháznak a liturgikus tereiben is ki kell fejeznie, hiszen az igényesen kialakított templom nem öncélú díszítés, hanem Isten dicsőségét szolgálja.

– A szépség is tud misszionálni. Megérinti az embereket, megszólítja őket, és közelebb vezeti a lelküket Istenhez. Amikor belépünk egy templomba, a festmények, a szobrok és a szakrális tér szépsége elgondolkodtat bennünket, felemeli a lelkünket, és Isten dicsőségére irányítja a tekintetünket. Mindez hozzájárulhat ahhoz is, hogy jobb emberekké váljunk – hangsúlyozta a főpásztor.

Beszédében a templomok képi világának jelentőségére is kitért. Felidézte, hogy a középkori templomok bibliai témájú falfestményei a hit tanításának fontos eszközei voltak. Azok számára is közvetítették a Szentírás történeteit, akik nem tudtak olvasni: a képek segítségével megismerhették és megérthették a bibliai eseményeket. Az érsek sajnálatosnak nevezte, hogy sok helyen lefestették ezeket az alkotásokat, hiszen azok egykor a szegények bibliájaként szolgáltak.

Mint rámutatott, a vizuális megjelenítés napjainkban is különösen fontos, hiszen képekben gazdag világban élünk. A templomok szépsége ezért ma is jelentős szerepet tölthet be a hit közvetítésében. A Kalmár-kápolna is azt példázza, hogy a művészi érték és a hit kifejezése szorosan összekapcsolódhat: a szépség nem hivalkodás, hanem az evangélium üzenetének közvetítője és Isten dicsőségének szolgálója.

Homíliája végén Bábel Balázs visszatért Móra Ferenc novellájához, amelyben a Kalmár pap, vagyis Horváth János végül megtalálja Istent. Az érsek arra biztatta a híveket, hogy ők is keressék és találják meg Istent a templomban, hiszen az Úr jelen van az Oltáriszentségben, az evangélium szavában és az egyházat megjelenítő hívő közösségben.

– Ennek örülünk itt, a 150 éves Kalmár-kápolnában, amely mára Kiskunfélegyháza egyik jelképévé vált – fogalmazott a főpásztor.

Köszönet a szolgálatért és az elismerés a hűséges munkáért

Az ünnepi szentmise végén Geszler Péter plébános mondott köszönetet a leköszönő Bábel Balázs érseknek az elmúlt évtizedekben végzett szolgálatáért. Hangsúlyozta, hogy a főpásztor hosszú időn át vezette, tanította és kísérte a félegyházi híveket, munkássága pedig meghatározó szerepet töltött be a helyi egyházközségek életében. Szolgálata révén számos értékkel és lelki, valamint szellemi kinccsel gazdagodott Kiskunfélegyháza. A plébános az érseket születésnapja alkalmából is köszöntötte.

Geszler Péter ezt követően a Sarlós Boldogasszony Főplébánia nevében Pro Capelle Kalmariana-díjat adott át Sánta Jenőné Gecse Erzsébetnek, a Kalmár-kápolna sekrestyésének. Az elismeréssel az egyházközségben végzett áldozatos munkáját és odaadó szolgálatát köszönték meg.

A plébánia képviselő-testülete nevében dr. Sulyok László, a Kalocsai Iskolanővérek és a Constantinum közössége nevében pedig Répa Bernadett Anna nővér fejezte ki háláját Bábel Balázs érseknek főpásztori szolgálatáért.

Emléktábla őrzi a jubileum és az építtetők emlékét

Az ünnepség zárásaként a kápolna bejáratánál emléktáblát avattak a felszentelés 150. évfordulójának tiszteletére, valamint az építtető házaspár emlékére. Ezt követően koszorút helyeztek el Kalmár József és Fazekas Anna sírjánál, tisztelegve azok előtt, akik hitükből és személyes veszteségükből erőt merítve maradandó értéket teremtettek a város közössége számára.

A jubileumi megemlékezés végén a híveket 150 szeletes tortával vendégelték meg, méltóképpen megkoronázva a kápolna másfél évszázados történetét ünneplő alkalmat.