Az eseményen Fekete Beatrix, a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület ügyvezető elnöke köszöntötte a megjelenteket. Beszédét Simone Elkeles amerikai írónő gondolatával nyitotta:

„Néha vissza kell néznünk, hogy tudjuk, a múltunk tanított meg értékelni a jövőnket.”

Mint fogalmazott, a templomkert különösen méltó helyszíne az emlékezésnek, hiszen az Ótemplom és a Petőfi-ház közelsége is a város gazdag történelmi örökségét idézi, ahol a gyermek Petőfi Sándor emlékét őrző márványtábla is megtalálható.

Bartók-dallamok nyitották a megemlékezést

Az ünnepség művészeti részében Szeriné Bíró Ágnes és Závogyánné Varga Ildikó, a Balázs Árpád Alapfokú Művészeti Iskola hegedűtanárai működtek közre. Előadásukban Bartók Béla duói csendültek fel, köztük a Katonanóta és a Börleszt, amelyek meghitt hangulatot teremtettek az emlékezéshez.

Dr. Pásztor Ferenc életműve előtt tisztelegtek

Az idei megemlékezés egyik központi alakja dr. Pásztor Ferenc volt, aki 185 évvel ezelőtt született Kiskunfélegyházán. A tanító, költő, publicista és ügyvéd a helyi Petőfi-kultusz egyik legfontosabb megalapozója volt.

A rendezvényen részletek hangzottak el Petőfi gyermekkori lakában című verséből, amelyet az 1867-es Petőfi-ház-emléktábla avatására írt. A költemény a költő gyermekkorának emlékét, a régi ház hangulatát és Petőfi szellemi örökségét idézi meg.

Pásztor Ferenc életútját Kapus Béláné, a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület örökös tiszteletbeli elnöke idézte fel. Elmondta, hogy Pásztor Ferenc egész életében rendületlenül dolgozott azért, hogy bizonyítsa: Petőfi Sándor és Kiskunfélegyháza története szorosan összetartozik.

1841-ben született a Petőfi utcában, abban a környezetben, ahol még éltek a Petrovics család emlékei. Ezek a gyermekkori élmények meghatározták későbbi pályáját és elkötelezettségét.

Tanulmányait Budapesten végezte, majd tanítóként, később ügyvédként dolgozott. Nevéhez fűződik az első országos Petőfi-ünnepség megszervezése is 1867-ben, a Petőfi-ház emléktáblájának avatásához kapcsolódóan.

Bár később elhagyta szülővárosát, Jászberényben lapszerkesztőként, Szolnokon ügyvédként is tevékenykedett, és folyamatosan figyelemmel kísérte Kiskunfélegyháza életét. Megalapította a Kecskemét Vidéki Közlönyt, amelyben rendszeresen foglalkozott a város ügyeivel.

Legjelentősebb munkája a Petőfi szülőhelyével kapcsolatos kutatás volt, amelyet évtizedeken át következetesen képviselt. Álláspontja szerint a költő szellemi formálódása egyértelműen Kiskunfélegyházához köthető. Munkásságát később dr. Mezősi Károly is méltatta.

Pásztor Ferenc 1898-ban hunyt el, földi maradványait később Kiskunfélegyházára szállították, ahol ma is a Felső temetőben nyugszik.

Emlékét a város ma is őrzi: szülőházát tábla jelöli, életéről könyv készült, sírját gondozzák, és 2009-ben posztumusz díszpolgári címmel ismerték el.

Dr. Porst Kálmán, a város meghatározó pedagógusa

A megemlékezés második részében dr. Porst Kálmán előtt tisztelegtek, aki születésének 150., halálának 100. évfordulójához kapcsolódóan került az emlékezés középpontjába.

Életútját dr. Kása Zsuzsanna, a Móra Ferenc Gimnázium igazgatója ismertette.

Porst Kálmán 1876-ban Erdélyben született. A kolozsvári egyetemen történelem és latin szakon tanult, majd 1899-ben Kiskunfélegyházára került tanárként. Rövid idő alatt a város oktatási és közéleti életének meghatározó alakjává vált, később a gimnázium igazgatója lett.

Munkáját mindig a közösség szolgálata vezérelte. Az oktatás mellett aktívan részt vett a város kulturális életében, és alapítója, illetve vezetője volt a helyi közművelődési egyesületnek, valamint több kulturális és sportegyesület létrehozásában is szerepet vállalt.

„A test Kiskőrösön, a lélek Félegyházán született”

Dr. Porst Kálmán a Petőfi-kutatásban is jelentős szerepet játszott. Gyűjtötte a helyi hagyományokat, és tanulmányokban dolgozta fel a költő életének félegyházi vonatkozásait.

A szülőhelyvita kapcsán gyakran idézett gondolata így hangzott: „A test születhetett Kiskőrösön, de a lélek Félegyházáé.” Ezzel arra utalt, hogy Petőfi költői személyiségének kialakulásában Kiskunfélegyházának meghatározó szerepe volt.

Kutatásai fontos alapot jelentettek a későbbi irodalomtörténeti munkákhoz is.

Porst Kálmán 1926-ban hunyt el, életműve azonban maradandó nyomot hagyott a város kulturális és szellemi életében.

Közös főhajtás a múlt nagyjai előtt

A megemlékezés végén a résztvevők virágokat és mécseseket helyeztek el az emlékezés jeléül. A szervezők hangsúlyozták, hogy Pásztor Ferenc és Porst Kálmán munkássága ma is példát mutat kitartásból, lokálpatriotizmusból és kulturális örökségünk megbecsüléséből.

A rendezvény zárásaként a jelenlévőket közös sétára hívták a Petőfi utcába, ahol egykor Pásztor Ferenc otthona állt. Az ünnepség méltó tisztelgés volt két olyan személyiség előtt, akik életükkel maradandó értéket teremtettek Kiskunfélegyháza számára.