Pállné Dakó Eszter polgármester beszédében hangsúlyozta, hogy nagy öröm számukra, hogy a Nemzeti Művelődési Intézet A Szakkör foglalkozásai már második alkalommal valósultak meg a településen. A gyöngyfűzésről elmondta, hogy türelem, kitartás, kreativitás és szeretet szükségeltetik hozzá.

– Minden egyes apró gyöngyszemben ott van az alkotó ideje, figyelme és lelke. Egy-egy elkészült ékszer, motívum vagy dísz nemcsak szép tárgy, hanem egy történet is. Az alkotás öröme, a közösen eltöltött délutánok emléke és közösség ereje. A népművészetben a gyöngy szimbolikus jelentéssel is bír: a szépséget, tisztaságot, értéket, megbecsülést, összetartozást, nőiességet, ünnepet, kitartást jelent. A gyöngy az idők során a hagyományok továbbadásának eszköze is lett. Külön öröm látni, hogy a szakkör nemcsak hagyományt őriz, hanem közösséget is épít egy olyan világban, ahol mindenki rohan körülöttünk.  Felbecsülhetetlen érték ma együtt alkotni, beszélgetni és tanulni egymástól – fogalmazott a településvezető, majd megköszönte a szakkör vezetőjének, Rádi Józsefné áldozatos munkáját, a résztvevőknek a lelkesedést és a kitartást.

Gyalogné Klajkó Eszter a Nemzeti Művelődési Intézet Bács-Kiskun Vármegyei Igazgatóságának módszertani referense beszédében ismertette, hogy az intézet ebben az évadban 26 szakágban, közel 5000 szakkört gondozott a Kárpát-medence egész területén, ebből a vármegyében 139 csoport működött. Programjuk során eszköz és alapanyagcsomagokat biztosítottak a csoportok részére, online oktatóanyagot tekinthettek meg a részvevők és a munka előrehaladásáról is online felületen keresztül számoltak be. A tagok a szakkörvezető iránymutatása alapján készítették el saját alkotásaikat, egy helyi kisközösség részeként. Megtudtuk, hogy a népművészeti szakkörök esetében egy alkalommal jelenléti tanácsadásra is sor került, amelyért köszönetet mondott a Duna-Tisza közi Népművészeti Egyesület tagjainak, köztük Samu Mónika gyöngyfűző népi iparművésznek is. Megköszönte a polgármester és a szakkörvezető munkáját, akiknek köszönhetően a településen példás hagyományőrző tevékenység zajlik évről-évre.

A gyöngyfűző szakkör kiállítói voltak: Kiss Istvánné, Kovácsné Fekete Matild, Kulik Istvánné, Bakos Sándor Lászlóné, Mészáros MIhályné, Körmöczi Nándor és Bálint Ilona.

– Mindig jóleső érzés, amikor átadhatom tudásom. Külön öröm, hogy ebben a kis faluban tehetem, ahol engem is a nagymamám tanított kötni, varrni, horgolni. Azóta is folyamatosan tanulok, gyűjtök, figyelek és próbálom magamba szívni mindazt a tudást és azokat a csodálatos népművészeti kincseket, amelyeket továbbadhatok. Úgy érzem egy kicsit vissza is adhatok mindenből – idézte Samu Mónika gyöngyfűző-tárgyalkotó népi iparművész szavait Rádi Józsefné. Hozzátette: Mónika, akinek hivatalosan egy alkalommal kellett volna a szakkör munkáját segíteni, szinte minden foglalkozáson jelen volt. A népi kultúrával Samu Mónika a 90-es években ismerkedett meg, néptánc tevékenysége kezdetén. A néptánchoz szükséges viseletek beszerzése közben találkozott egy idős nénivel, aki személyes varázsával és a népi kultúra iránti tiszteletével ámultba ejtette. Tőle igazán sokat tanult, megismerte a népi motívumokat és nagyon megfogta az a szakmai alázat, amellyel a gyöngyfűzéshez viszonyult. Gyermekei, Gergő, Zselyke és Zorka születése után Mónika úgy érezte, hogy szüksége van egy olyan tevékenységre, ami kicsit kikapcsolja, kizökkenti a mindennapok nehézségeiből. Ekkor kezdett bele nagyobb alkotások elkészítésébe, amelyeken rendszerint éjszakánként dolgozott. 2019-ben a Hagyományok Házában elvégezte a népi ékszerkészítő tanfolyamot, majd alkotásait benyújtotta népi iparművészeti minősítésre. Gyöngyfűző, tárgyalkotó népi iparművész címet 2024. november 24-én szerezte meg.

A kiállításmegnyitón közreműködött a Gátéri Népdalkör.

Az eseményen a kiállított, gyöngyből készült alkotásokkal ismerkedhetett meg a közönség, majd az estét jó hangulatú, kötetlen beszélgetés zárta.