A vendégeket Vargáné Rácz Judit köszöntötte, majd Csányi József polgármester beszélt az alkotás történetéről. Elmondta, hogy a nagyméretű festmény 1988 és 1991 között készült, eredetileg a Bács-Kiskun Megyei Moziüzemi Vállalat megrendelésére. A mozi bezárása után hosszú időre eltűnt a nyilvánosság elől, most azonban ismét méltó helyre került.

A polgármester megköszönte mindazok munkáját, akik részt vettek a festmény felkutatásában és megőrzésében. Kiemelte Turcsányi Zoltán, Kis László, Lantos Szabolcs, dr. Brunner Attila művészettörténész, valamint Kis István közreműködését.

A festményt Csányi József és a művész fia, Szurcsik József közösen leplezte le, majd a vendégek közelebbről is megtekinthették az alkotást az ünnepi állófogadás során.

Rosta Ferenc kultúráért felelős alpolgármester lapunk korábbi megkeresésére elmondta, hogy a rendszerváltás utáni időszakban a műalkotások vásárlása nem volt ritka a város történetében. Ennek köszönhetően született meg a Múzsák pannója című alkotás, amelyet a Petőfi Mozi előterében helyeztek el 1991-ben, Ficsór József polgármestersége idején. A helyi sajtótudósítások kiemelik, hogy a mozi ekkoriban nem csupán filmeket vetített, hanem a társművészeteknek is otthont adott. Az 1991-es belsőépítészeti és képzőművészeti modernizáció – a monumentális Szurcsik-alkotás elhelyezése – azt a célt szolgálta, hogy a nézők a vetítésre várakozva közvetlenül is találkozhassanak a kortárs magyar festészet legmagasabb szintű alkotásaival. A festmény a mozi későbbi átalakítása során eltűnt, hollétéről semmilyen információval nem rendelkeztek. Körülbelül két hónappal ezelőtt a mozi egykori üzemeltetője, Turcsányi Zoltán bukkant rá a képre a József Attila Sportiskolai Általános Iskola lépcsőfordulójában felakasztva. Az három részből álló, 5x2 méteres alkotás különböző falakon volt kihelyezve az intézményben, úgy vélik ez lehetett az oka, hogy azonosítása nem volt azonnal egyértelmű. Az alpolgármester elmondta, hogy a festményt olyan helyre szerették volna kiállítani, ahol fény, tér és levegő áll rendelkezésre, így egyértelműen a Móra Ferenc Művelődési Központ kamaratermére esett a választásuk.

Lapunk jelen volt a festmény keretbe foglalásakor, ahol Lantos Szabolcs mesélt tovább a keresőakcióról. Megtudtuk tőle, hogy dr. Brunner Attila művészettörténész az alföldi szecesszió kutatása során találkozott a mozi épületében egykor elhelyezett alkotással és tulajdonképpen az ő hatására kezdték meg a festmény felkutatását.

Az említett neveken kívül Kis László, Kis István restaurátor, a Móra Ferenc Művelődési Központ munkatársai és Dinnyés-Kis Zsuzsanna igazgató mind hozzájárultak ahhoz, hogy a festmény végleges helyére került.

– Csoda történt, hogy meglett a kép. Ha az ember életében csak egy ilyen dolgot megold, már érdemes volt minden tevékenység – fogalmazott végezetül Lantos Szabolcs.

Barta Dávid, Z. A.