A városi ünnepség kezdetén a város vezetése, a helyi intézmények és civil szervezetek képviselői helyezték el koszorúikat Szent István király szobránál, tisztelegve az államalapító király öröksége előtt.

A jövőnk alapjait is Szent István öröksége adhatja

A koszorúzást követően Kiskunfélegyháza Önkormányzata nevében Csányi József polgármester köszöntötte az ünneplőket a Szent István Templom előtti téren.

– Augusztus 20-a az egész ország számára fontos ünnep, hiszen Szent István döntése nyomán a magyar népnek nemcsak múltja és jelene, hanem jövője is lett. Az elmúlt több mint ezer év történelmi eseményei olyan hagyományokat és értékeket hagytak ránk, amelyeket a magyarság ma is büszkén őriz. Büszkék vagyunk arra, hogy Európa szívében magyarként élhetünk – fogalmazott Csányi József.

Múlt, jelen és jövő egy ünnepben

Dr. Kovács Gyula országgyűlési képviselő ünnepi beszédében azt emelte ki, hogy Szent István öröksége nem pusztán történelmi emlék, hanem élő örökség, amely ma is felteszi a kérdést: mit kell tennünk azért, hogy a magyar nemzet újabb ezer év múlva is éljen.

Beszédében arról szólt, hogy az államalapító király nem a megosztottságot és a hatalom öncélú használatát választotta, hanem a szilárd alapokra épített államot, az igazságos törvényeket, a keresztényi hitet és az egymás iránti felelősséget.

– István király nem a rombolást választotta, bár lebontotta a régi rendszert azért, hogy utána egy újat építsen. Nem pillanatnyi indulatokban gondolkodott, hanem évszázadokban. Tudta, hogy a hatalom nem kiváltság, hanem szolgálat. Olyan államot épített, amely nem elszívta az ország erejét, hanem védelmet, rendet és lehetőséget teremtett a gyarapodáshoz. Ezer év után most újra ez a feladatunk – fogalmazott.

A jelen feladatairól beszélve kiemelte a közjó iránti felelősséget, a nyugalom, a kiszámíthatóság, a munka, a szakértelem és az egymásba vetett bizalom fontosságát.

– Magyarország nem akkor lesz erős, ha minél több ellenfelet keres magának, hanem akkor, ha minél több polgára érzi úgy, ennek az országnak ő is fontos része. A fejlődéshez nyugalom kell, kiszámíthatóság kell, munka kell, szakértelem kell és mindenek előtt bizalom egymásban. Az államalapítás örökségét a mindennapokban kell tovább vinnünk. A családok biztonságában, a tisztességes munkában, a vállalkozások megerősítésében, a gazdák megbecsülésében, az idősek iránti felelősségben, és abban, hogy mindenki számára kiszámítható jövőt teremtsünk – fogalmazott.

Az új kenyér az összetartozás jelképe

Ünnepi beszédben az új kenyér szimbolikája is fontos szerepet kapott. Mint elmondta, a kenyér a magyar ember számára soha nem csupán táplálék volt: benne van a föld, a munka, a verejték, a hit és az összetartozás.

– Az új kenyér megszegése ezért az osztozás jelképe is. Azt üzeni, amit közösen teremtünk, abból mindenkinek részesednie kell. Egyetlen tisztességgel dolgozó ember, egyetlen család, egyetlen idős honfitárs sem maradhat magára. Olyan országot kell építenünk, ahol a munkának becsülete van, ahol a tisztesség előnyt és nem hátrányt jelent, és ahol minden magyar ember joggal érezheti, van helye, van jövője, és van miért dolgoznia ebben az országban – hangsúlyozta.

Európához tartozás és a magyarság megőrzése

Beszédében kitért arra is, hogy Szent István felismerte: Magyarország fennmaradásához Európához kell tartoznia. A kereszténység felvétele, az európai államszervezet kialakítása és a nyugati kapcsolatok megerősítése szerinte nem a magyarság feladását, hanem éppen annak megmaradását szolgálta.

– Szent István örökségét akkor tudjuk megőrizni, ha ismét Európa felé fordulunk, és Európához tartozunk. Nem azért, hogy kevésbé legyünk magyarok, hanem azért, hogy magyarságunknak biztos jövőt teremthessünk. Nem azért, hogy feladjuk az önazonosságunkat, hanem azért, hogy legyen egy olyan közösség, amelyben a magyar nemzet biztonságban, szabadságban és gyarapodásban élhet. Európához tartozni nem gyengeség, hanem lehetőség. Együttműködni nem önfeladás, hanem erő. Megőrizni a magyar kultúrát, a magyar nyelvet és a magyar önazonosságot pedig, nem Európával szemben, hanem egy erős európai közösség részeként kell megtenni. Ez lehet a következő ezer év egyik legnagyobb tanulsága – mondta.

Az országgyűlési képviselő szerint augusztus 20-a egyszerre szól a múltról, a jelenről és a jövőről. Tisztelgés Szent István és az elődök előtt, ugyanakkor felelősségvállalás azért, hogy milyen országot adunk tovább a következő nemzedékeknek.

– Rajtunk múlik, hogy milyen országot adunk tovább a gyerekeinknek. Olyan Magyarországot kell építenünk, amely büszke a múltjára, de nem fél a jövőtől, amely őrzi a hagyományait, de képes a változásra is, amely erős nemzeti közösség, és amely tudja magyarnak lenni és európainak lenni nem ellentét, hanem egymást erősítő kötődés. Kívánom Kiskunfélegyháza minden lakójának és a teljes magyar nemzetnek, hogy augusztus 20-a ne csupán a múlt előtti főhajtás legyen, hanem a remény, az újrakezdés és a közös jövő ünnepe is – zárta gondolatait.

A közös ünnep a közösséget is erősíti

Az ünnepi szentmise előtt Hajagos Gyula plébános köszöntötte a jelenlévőket kiemelve, hogy a Szent István Templom búcsúja egyházközségük egyik legnagyobb ünnepe, amelyen a közösség együtt emlékezik temploma védőszentjére és az államalapító királyra.

– Ünnepelni jöttünk. Amikor ünneplünk, akkor ott van bennünk a hála mellett az elköteleződés is, hiszen örökségül kaptuk nemzetünket, hitünket, és ezt az örökséget tovább kell adnunk. Az ünnepek ugyanakkor lehetőséget teremtenek arra is, hogy az emberek kapcsolatba kerüljenek egymással, és megerősítsék azokat a személyes kötelékeket, amelyek a mindennapokban sokszor háttérbe szorulnak. A közös ünneplés megerősíti emberi kapcsolatainkat, és hogyha vannak erős emberi kapcsolataink, akkor közösen, együtt erősek leszünk, és teljesíteni tudjuk azt a küldetést, amit az élet és a hit ezekben az években nekünk adott. Kérjük a mai napon ehhez templomunknak védőszentjének, hazánk főpatrónusának, Szent István királynak segítségét és közbenjárását – fogalmazott Hajagos Gyula.

Sziklára kell építeni a nemzet jövőjét

A szentmisét dr. Kiss-Rigó László, Szeged–Csanádi Egyházmegye püspöke celebrálta. Prédikációjában a szentmise bibliai olvasmányain keresztül kapcsolta össze Szent István örökségét a jelenkor emberének feladataival.

A püspök rámutatott: az Ószövetségből elhangzott részlet józan emberi tapasztalatot és bölcsességet fogalmaz meg, amely több ponton is hasonlít Szent István király fiához, Imre herceghez intézett intelmeihez. A második olvasmány, Pál apostol efezusiakhoz írt levele kapcsán arról beszélt, hogy bár az üzenet kétezer évvel ezelőtt született, ma is aktuális. Efezus gazdag város volt, ahol a jólét mellett sokféle zűrzavaros, babonás és az emberi méltóságot semmibe vevő életforma is megjelent. A püspök szerint Pál apostol ma is azt üzenné a keresztényeknek: ne a világ eluralkodó felfogásához igazodjanak, hanem Krisztus követőiként éljenek, és legyenek „só és kovász” a társadalomban.

Az evangéliumi példabeszéd, a sziklára épített ház képén keresztül dr. Kiss-Rigó László Szent István államalapító munkájára is ráirányította a figyelmet.

Jézus tanítása szerint az a ház képes ellenállni a viharoknak, amely sziklára épült. A püspök szerint Szent István ezt a tanítást is megfogadta, amikor a nemzet jövőjét olyan alapokra helyezte, amelyeket ő maga szilárdnak és igaznak tartott.

– Erre építette a hazáját, a nemzetét, a népét, és bár voltak kétezer év óta viharok, vannak ma is, lesznek ezután is, hogyha ezen az alapon maradunk, akkor a nemzet nem fog összedőlni – fogalmazott.

Az igazi boldogság Istentől fakad

Prédikációjában Szent Istvánnak azt a döntését is felidézte, amellyel halála előtt a nemzetet Mária, a Magyarok Nagyasszonya oltalmába ajánlotta. A püspök szerint ez a történelmi és vallási örökség kulturális értelemben valamennyiünk gyökereihez hozzátartozik, ugyanakkor a hívő ember számára ennél személyesebb jelentőséggel is bír.

Mária alakján keresztül az igazi boldogság forrásáról is beszélt. Mint mondta, természetesen mindannyian vágyunk egészségre, biztonságra és arra, hogy minél kevesebb nehézség vegyen körül bennünket, az igazi boldogság forrása azonban ennél mélyebben keresendő.

– Mária nyitott szívvel keresi és elfogadja Isten szándékát, és nem csupán a pillanatnyi körülmények vagy saját ösztönei alapján próbálja alakítani életét és jövőjét. Keresi Isten szándékát és mindig nyitott Isten tervére, amit vele is közöl és velünk is – fogalmazott.

Hozzátette: az Isten tervére való nyitottság nem jelenti azt, hogy az ember élete mentes lesz a nehézségektől. Lehetnek küzdelmek, áldozatok és olyan időszakok, amikor nem minden úgy alakul, ahogyan azt elképzeltük. Mindezek ellenére azonban megtapasztalható az a fajta belső boldogság, amely nem csupán az örökkévalóság ígérete, hanem már a földi életben is megélhető. Ezt a boldogságot kérhetjük az ünnepen Máriától és Szent István királytól.

Az új kenyérrel záródott az ünnep

A hagyományokhoz híven az augusztus 20-ai ünnepség az új kenyér ünnepével folytatódott. Délben a gazdakörök képviselői a Kossuth utcán végigvonulva hozták a város új kenyerét, amit a Szent István Templom előtt megszenteltek, majd ünnepi menet indult a városházához. Az ünnepség zárásaként megszegték a kenyereket és szétosztották az egybegyűltek között.