Szent István ünnepén

Szent István ünnepe elérkezett végre.
Nap is oly különös, ragyogóbb a fénye.
Tündöklő az égbolt nem takarja felhő.
Zászlónkat lengeti augusztusi szellő.

Szép Kárpát-medencének összmagyarsága,
Együtt emlékezik Szent István királyra.
Magyar, székely himnusz zeng ünneplők ajkán.
Államiságunk legszebb, legdicsőbb napján

Bazilika előtt hívek sokasága,
Oltár elé járul áldozásra várva.
A szentmise végén hosszú sorban mennek,
Körbe hordva Szent Jobbot - így tisztelegnek.

Hogy mit tett értünk, neki mit köszönhetünk?
Pogány törzsekből lett keresztény nemzetünk.
Ekkor lettünk joggal Európa része,
Magyarhon a mienk több mint ezer éve.

Koronáját adta Mária kegyébe,
Hogy szeretett népét pusztulástól védje.
Jézusi utunk soha véget ne érjen.
Magyar a magyarral békességben éljen.

Biztos jövőt épített, olyan országot,
Amely erős, szilárd alapokon állott.
Útjai joggal, törvénnyel kikövezve.
Irányt szabott annak, aki azt követte!

Bár velünk a sors gyakorta volt mostoha,
De erősek voltunk, nem törtünk meg soha.
S nem morzsolódtuk föl, élünk e hazában,
Hívő keresztényként az Ő oltalmában.

Élünk e hazában és élni akarunk.
Magyarul szólunk, írunk és olvasunk.
Templomaink, vármegyéink ma is állnak,
Szép emlékét őrzik Szent István királynak.

Szálljon ránk az áldás, sok gazdag esztendő!
Földünkön teremjen búza elegendő!
Jó borral, nektárral legyen tele kamra!
Friss cipó ropogós jusson minden napra!

Vésd eszedbe magyar, tanuld meg örökre!
Ki nem tiszteli múltját nem lesz jövője!
Tiéd ez a föld Szent Korona országa!
Szeresd, becsüld, tiszteld, legyél büszke rája!

Kiskunfélegyháza, 2026 július
Praczu Mihályné Sánta Hevér Nóra