Hosszú évek kihagyása után ismét megemlékeztek a kiskunfélegyházi repülőtéren Magyari Béláról, aki nemcsak kiváló pilótaként és kiképzett űrhajósként vált ismertté, hanem félegyházi gyökereit egész életében őrizte. Születésének 77. évfordulóján, a Q-YO FLY Motoros Sárkányrepülő Egyesület kezdeményezésére, a félegyházi repülőtéren elhelyezett emléktáblánál gyűltek össze tisztelői, barátai, családtagjai és a város képviselői.

A megjelenteket Kujundzic Róbert, a Q-YO FLY Motoros Sárkányrepülő Egyesület vezetője köszöntötte. Elmondta, hogy a félegyházi repülőtérhez számos ismert pilóta életútja kötődik, köztük Magyari Béláé is.

– Minden évben meg kell emlékeznünk róla. Nagy tisztelője vagyok, ezzel az eseménnyel pedig a munkássága előtt tisztelgünk – mondta. Hozzátette: Magyari Béla életútja azt mutatja meg, hogyan juthat el egy félegyházi gyermek a világűr közelébe, illetve milyen messzire vezethet a tanulás, a tudás, a repülés iránti vágy és a szeretet.

Azt is kiemelte, hogy a félegyházi repülőtér földrajzi elhelyezkedése és adottságai miatt ma is fontos szerepet tölthet be a repülés szerelmeseinek életében. Mint fogalmazott, a repülőtér folyamatos fejlesztése érdekében végzett egyesületi tevékenységük is azt a célt szolgálja, hogy az ide érkező pilóták megfelelő körülmények között hódolhassanak szenvedélyüknek.

Gyermekkori emlékből barátság

„Magyari Béla, az ember, aki óriás” – fogalmazott a megemlékezésen Csányi József polgármester, aki személyes emlékeit is felidézte. Elmondta, hogy amikor a Bajcsy-Zsilinszky utcai iskolában tanult, egy tavaszi napon Magyari Béla és Farkas Bertalan közösen látogattak el az intézménybe, ahol két fát ültettek el az iskola udvarán. – Nekünk, gyerekeknek ez csodálatos élmény volt, hihetetlen történet – idézte fel a polgármester.

Hozzátette: Magyari Bélával csak évekkel később, 2017-ben találkozott újra, a Kiskun Múzeumban egy, a félegyházi katonai hírességeket ismertető könyv bemutatóján. Akkor elmesélte neki gyermekkori élményét, amelyből később barátság szövődött.

A polgármester arról is beszélt, hogy Magyari Béla családja megosztotta a várossal az űrhajós hagyatékát. A Kiskun Múzeumban több mint öt éve látható a róla szóló kiállítási anyag, amely a közeljövőben újabb emlékekkel bővül. A több mint 3000 darab tárgyat magában foglaló gyűjtemény-együttesnek köszönhetően nyomon követhetjük a kiképzett űrhajós, ezredes, vadászpilóta, mérnök, díszpolgár életét és a szovjet-magyar űrrepülés történetét. A kiállítást a különböző fényképek, dokumentumok mellett vadászpilóta- és űrhajós felszerelések teszik különlegessé.

– Az igazi öröm az lesz, amikor a család hozzájárulásával a kiskunfélegyházi repülőtér Magyari Béla nevét viselheti majd. A Q-YO FLY ezen indítványa és célja megvalósításához a város teljes támogatást nyújt. Ahogy Béla bácsi emléke is egyre jelentősebb lesz a városban, bízom benne, hogy ezzel együtt a repülőtér is visszanyeri a sok évvel ezelőtti miliőjét – mondta.

A múzeumban és a reptéren is őrzik az örökségét

A Magyari család nevében fia, Magyari Gábor és keresztfia, Magyari Tamás is szólt a megemlékezés résztvevőihez. Megköszönték Kiskunfélegyházának, hogy a város őrzi Magyari Béla emlékét, valamint gondot fordít a repülőtér fejlesztésére.

Felidézték, hogy Félegyháza egész életükben fontos szerepet töltött be, gyermekként sok időt töltöttek a városban. Hangsúlyozták, hogy az emléktábla nem csupán Magyari Béla űrhajósként elért eredményeire emlékeztet, hiszen nem azért állították, mert űrhajós lett, hanem azért, mert félegyházi fiatal volt, aki pilóta lett és nagy karriert futott be. Éppen ezért különösen fontos a repülőtér szerepe Magyari Béla emlékének ápolásában.

A megemlékezésen Mészáros Márta, a Kiskun Múzeum igazgatója arról beszélt, hogy Magyari Bélára emlékezni nem csupán egyetlen nap feladata.

– A mindennapjainkban benne van, a múzeumban és a reptéren is – mondta. Megköszönte a családnak és a városnak is, hogy lehetővé teszik a Magyari Béla életét bemutató kiállítás megújítását. Mint fogalmazott, mindaz, amit róla bemutathatnak, követendő példa lehet a következő generációk számára.

A repülőtérhez személyes emlékek fűzik Kollár Lászlót is, aki elmondta, hogy kapcsolata a hellyel nevelőapján keresztül alakult ki. Nevelőapja tagja volt annak a csapatnak, amely létrehozta a repülőteret, és figyelemmel kísérte Magyari Béla pályafutását is, így tudja, hogy Magyari Bélának szenvedélye volt a repülés. Mint mondta, ő maga kisgyermekként került a repülőtérre, ezért különösen fontos számára annak története és azoknak az embereknek az emléke, akik létrehozták és formálták a közösséget.

Külön érdekessége volt a megemlékezésnek, hogy Kis-Fekete Vilmos, a Balázs Árpád Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója egy I. világháborús, harcokat megjárt és túlélt katonai kürtöt szólaltatott meg, ezzel is kifejezésre juttatva az esemény és a tisztelet súlyát.

Egy félegyházi fiú útja a repülőtértől az űrhajóskiképzésig

Magyari Béla 1949. augusztus 8-án született Kiskunfélegyházán, általános iskolai és gimnáziumi tanulmányait is a városban végezte. Már tizenévesen kapcsolatba került a repüléssel: a helyi MHSZ repülőklubban kezdett vitorlázni, és a repülőtér meghatározó szerepet játszott abban, hogy későbbi pályáját a repülésnek szentelte.

Később repülőtiszt, majd első osztályú vadászpilóta lett. 1977-ben részt vett az űrhajóskiválasztáson, és Farkas Bertalannal együtt kezdte meg az Interkozmosz program keretében az űrhajóskiképzést a Szovjetunióban. A Szojuz–36 1980-as küldetésén végül Farkas Bertalan repült a világűrbe, Magyari Béla pedig tartalék űrhajósként teljesített szolgálatot.

Kiskunfélegyházához azonban nemcsak születése és iskolái kötötték. A városban kezdett repülni, itt alakult ki benne a repülés iránti szenvedély, amely később a vadászpilóta- és űrhajósképzésig vezette. A város ezért ma is saját példaképeként tekint rá, 2018-ban bekövetkezett halála után pedig életművét és hagyatékát is igyekszik megőrizni.