Múltidézés és városok közötti kulturális kapocs

A megjelent vendégeket Abonyi Szilvia, a könyvtár igazgatója köszöntötte, aki beszédében kiemelte a megemlékezések folyamatosságát és a két település közötti összefogást. Felidézte, hogy a múlt héten a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület szervezésében a felső temetőben emlékeztek meg a művészről, ahol Kertész Jánosné, a Szakmaközi Művelődési Ház nyugalmazott vezetője méltatta Holló László életútját és munkásságát. Abonyi Szilvia örömét fejezte ki, hogy a könyvtár most lehetőséget biztosít egy városokon átívelő kitekintésre, bemutatva, miként ápolják és viszik tovább Holló László nevét és szellemi örökségét Gyomaendrődön. Az eseményén zongorán közreműködött Pocskai Roland, a Kiskunfélegyházi Balázs Árpád Alapfokú Művészeti Iskola tanára.

A Holló László-kultusz és a gyomaendrődi gyökerek

A kiállítást dr. Szonda István muzeológus, kulturális antropológus, a Gyomaendrődi Kállai Ferenc Kulturális Intézmény és Művelődési Ház igazgatója, a Holló László Alkotókör művészeti vezetője nyitotta meg és méltatta a kiállított műveket.

Megnyitóbeszédében meghatódva utalt arra, milyen megtisztelő Holló László szülővárosában bemutatkozniuk és megmutatniuk, miként kötődnek a művész hagyatékához. Felidézte a gyomaendrődi alkotókör megalakulásának történetét, amely szorosan összefonódott dr. Ujvári Zoltán professzor munkásságával. A professzor úr kulcsszerepet játszott a Holló László Díj és Alapítvány létrehozásában, valamint abban, hogy Gyomaendrődre is eljusson egy jelentős Holló László-kollekció festményekből és grafikákból. Az ő ösztönzésére indult el 2007-ben a gyomaendrődi alkotókör, amely az évek során számos elismert művésszel és tehetséggel gyarapodott.

Sokszínű stílusok, egyéni látásmódok

A kiállított anyag jól példázza a gyomaendrődi közösség sokrétűségét: bár valamennyi művész őrzi Holló László szellemiségét, mindannyian sajátos kifejezésmóddal rendelkeznek.

A tárlaton megjelenik a pointillista technika, ahol apró pontokból építkezve jelenik meg egy sejtelmes, varázslatos világ, amiből sajátos belső fény sugárzik. A figurális ábrázolás és dokumentálás hívei karakteres pillanatképeken örökítik meg a természetet és a Körös-parti élet kedves jeleneteit. Különleges színfoltot jelent az a látásmód, ami a finn származású alkotó révén az északi táj rajzosságát és Lappföld hangulatát idézi meg, miközben párja szürrealisztikus, misztikus álomvilágot jelenít meg festményein. A kísérletező stílust képviselő művészek a síkszerű festészettől az impresszionista hatásokig terjedő skálán mozognak, folyamatosan keresve az új technikai megoldásokat. Az iparművészeti elemeket kedvelők finom, áttört csipkemontázson keresztül kapcsolják össze a népművészeti hagyományt a képzőművészettel, míg mások a klasszikus tájképfestészet eszközeivel a természet szépségét és nyugalmát örökítik meg gyönyörű részletességgel. A fiatalos dinamizmust képviselő alkotó pedig nagy, lendületes ecsetvonásokkal és színes foltokkal dolgozik, biztosítva a művészeti utánpótlás folytonosságát.

Dr. Szonda István beszédét azzal zárta, hogy a művészetet nyitott szívvel kell fogadni, hiszen a képekkel folytatott párbeszéd által a néző lelkileg gazdagodva tér haza.

A kiállítás szeptember 12-ig tekinthető meg a könyvtárban, az intézmény nyitvatartási idejében.