– Milyen hatással van a jelenlegi aszályos időjárás a vadállományra?

– A tartós aszály egyszerre jelent víz-, táplálék- és élőhelyhiányt. Kiszáradnak vagy vízhozamuk csökken a természetes vízforrásoknak, romlik a növényzet minősége, csökken a lágyszárú takarmány mennyisége, és sok faj számára a rovarállomány is. Mindez különösen az utódnevelés időszakában megterhelő.

A vadnak hosszabb utat kell megtennie a vízért és a táplálékért, ezért több energiát használ fel, miközben kevesebb és gyengébb minőségű táplálékhoz jut. Az állatok gyakrabban jelenhetnek meg mezőgazdasági területeken, lakott területek közelében vagy közutakon, így nőhet a vadkár és a vadelütések veszélye is. A kevés megmaradt vízlelőhely körül ráadásul sok egyed zsúfolódhat össze, ami fokozhatja a stresszt és bizonyos betegségek terjedésének kockázatát.

Az aszály hatása nem minden fajra és élőhelyre egyforma. A sekély, időszakos vízállásoktól nagyban függő fajok, az apróvadfajok, valamint a fiatal és legyengült egyedek rendszerint érzékenyebbek. Nagyvadjaink mozgékonyabbak, de számukra is komoly terhelést jelent, ha a megszokott vízforrások eltűnnek.

– Ilyenkor milyen feladataik vannak a vadgazdálkodóknak és az erdészeknek a vad ellátásában? Különösen fontos a folyamatos vízutánpótlás?

– Igen, ilyenkor a biztonságosan hozzáférhető, megfelelő minőségű víz biztosítása az egyik legfontosabb feladat. Elsősorban a vadászatra jogosult, illetve a vadgazdálkodó gondoskodik a vadgazdálkodási berendezések működtetéséről, az itatók ellenőrzéséről és feltöltéséről. Az erdészek az élőhelyek, erdei vízvisszatartó létesítmények, dagonyák, árnyékos pihenőhelyek és erdőszegélyek fenntartásával segíthetik a vadállományt. A két szakterület összehangolt munkája különösen fontos.

Nem elegendő azonban egyszer vizet kihelyezni. Az itatókat rendszeresen ellenőrizni és szükség szerint tisztítani kell, mert a felmelegedett, szennyezett vagy pangó víz fertőzési forrássá válhat. Fontos a megfelelő elhelyezés is: lehetőleg árnyékos, nyugodt, a vad számára biztonságosan megközelíthető pontokon kell vizet biztosítani. Célszerű több, egymástól elkülönülő vízlelőhelyet fenntartani, hogy ne alakuljon ki túlzott zsúfoltság.

Az ellátás nem merül ki az itatásban. Figyelni kell az állatok kondícióját és mozgását, a kiszáradó vízfolyásokat, a beteg vagy elhullott egyedeket, valamint az utak környezetében növekvő vadmozgást. Szükség lehet vadföldek, erdőszegélyek és takarást nyújtó élőhelyfoltok fenntartására is. A kiegészítő takarmányozásról mindig az adott terület viszonyai és a vadgazdálkodási szakmai előírások alapján kell dönteni: a nem megfelelő takarmány, illetve az állatok egy pontra szoktatása többet árthat, mint használhat.

Hosszabb távon a legjobb megoldás nem pusztán a víz kiszállítása, hanem a táj vízmegtartó képességének javítása. Fontos a vizes élőhelyek és természetes mélyedések megőrzése, valamint a gyors vízelvezetés mérséklése.

– Mit tehetnek a természetjárók annak érdekében, hogy ne zavarják a vadat ebben a nehéz időszakban?

– A legfontosabb a csendes, kiszámítható viselkedés. Maradjunk a kijelölt turistaúton, lehetőleg nappal kiránduljunk, és kerüljük a vad számára különösen fontos hajnali, alkonyati és éjszakai időszakokat. Ne közelítsük meg az itatókat, dagonyákat és kiszáradóban lévő természetes vízforrásokat, mert már a tartós emberi jelenlét is visszatarthatja az állatokat az ivástól.

A vadat ne kövessük, ne próbáljuk közelről lefényképezni, és ne használjunk drónt a megfigyelésére. A fiatal állatokat akkor sem szabad megérinteni vagy „megmenteni”, ha egyedül látjuk őket: az anya rendszerint a közelben tartózkodik, csak az ember jelenléte miatt nem tér vissza.

A kutyát erdőben tartsuk pórázon. Egy játékosnak tűnő üldözés is jelentős energiaveszteséget, sérülést vagy az utódjától való elszakadást okozhat. A vad etetését és itatását pedig bízzuk a terület szakembereire. Az alkalomszerűen kihelyezett étel egészségügyi problémát, hozzászokást és veszélyes állatkoncentrációt idézhet elő. Vizet azonban egy emberi jelenléttől távol eső ponton ki lehet helyezni, csak ügyeljünk arra, hogy ez attól kezdve legyen folyamatos.

– Milyen szabályokra érdemes fokozottan figyelni az erdőben a tűzveszély miatt?

– Tűzgyújtási tilalom idején az érintett erdőkben és fásításokban, valamint azok 200 méteres körzetében fekvő külterületeken tilos tüzet gyújtani; ez a kijelölt tűzrakóhelyekre is vonatkozik.

Tilalomtól függetlenül tilos eldobni égő cigarettát, gyufát vagy bármilyen parázsló tárgyat. Száraz időben egyetlen szikra is elegendő lehet az avar vagy a kiszáradt növényzet meggyulladásához. Ha nincs tilalom, erdőben akkor is csak szabályosan, elsősorban kijelölt és kiépített tűzrakóhelyen szabad tüzet rakni. A tüzet egy pillanatra sem szabad felügyelet nélkül hagyni, távozás előtt pedig vízzel teljesen el kell oltani, majd meg kell győződni arról, hogy a hamu és a parázs is kihűlt. Szeles időben még engedélyezett helyen sem szabad tüzet gyújtani.

Ha valaki füstöt vagy tüzet észlel, biztonságos helyről azonnal hívja a 112-es segélyhívót, és a lehető legpontosabban adja meg a helyszínt. Nagyobb vagy gyorsan terjedő tűz oltását ne próbálja meg egyedül.

– Miért fontos, hogy a kirándulók ne hagyjanak maguk után szemetet, és ne térjenek le a kijelölt útvonalakról?

– A hulladék nemcsak esztétikai probléma. Az állatok lenyelhetik az ételmaradékos csomagolást, belegabalyodhatnak zsinórokba, zacskókba vagy fémdarabokba, az üveg- és fémszilánkok pedig sérüléseket okozhatnak. A cigarettacsikk és más parázsló hulladék közvetlen tűzveszélyt jelent. Az ételmaradék ráadásul megváltoztathatja az állatok viselkedését, odaszoktathatja őket a kirándulóhelyekhez, és elősegítheti a kórokozók terjedését.

A kijelölt útvonalról való letérés taposási károkat okozhat, zavarhatja a talajon fészkelő madarakat és a rejtőzködő vagy utódot nevelő vadat. Aszályban az állatok számára megmaradt árnyékos, nyugodt élőhelyfoltok különösen értékesek. Ha az emberek a kijelölt utakon közlekednek, jelenlétük kiszámíthatóbb, és a vad könnyebben talál zavartalan menedéket.

– Milyen tanácsokat adna azoknak, akik a következő hetekben erdőbe készülnek?

– Indulás előtt nézzék meg az időjárás-előrejelzést, a hőségriasztást, az aktuális tűzgyújtási tilalmat és az esetleges erdőlátogatási korlátozásokat. A túrát lehetőleg a hűvösebb időszakokra tervezzék, vigyenek magukkal elegendő ivóvizet, feltöltött telefont, térképet vagy működő navigációt, napvédelmet és alapvető elsősegélycsomagot.

Az erdőben maradjanak a jelzett úton, viselkedjenek csendesen, kutyájukat vezessék pórázon, és kerüljék a vaditatók, dagonyák, sózók és vadgazdálkodási berendezések környékét. Ne gyűjtsenek feleslegesen növényeket, ne mozdítsanak el kihelyezett eszközöket, ne etessék a vadat, és minden hulladékot vigyenek haza.

Fotó: Archív