– Milyen bizonyítékok vannak arra, hogy valóban szabadkőműves volt?

– Levéltári forrásokból, múzeumi adattárakból bizton tudjuk, hogy Móra szabadkőműves volt. Fennmaradtak szabadkőműves beszédei és elbocsátólevele is.

– Mikor és hol került kapcsolatba a mozgalommal?

– Szegeden működött az Árpád páholy, melynek komolyabb fejlődése a 19. század végén indult el. Feladatuk közé tartozott a szociális és karitatív munka, s rengeteg tervvel indultak el az új évszázadba. 1910-ben azonban egy belső átalakulás zajlott a páholyban, kilépett 12 tag és új páholyt alapítottak – ez lett a Szeged szabadkőműves páholy. Amikor a páholyt 1911. november 2-án ünnepélyesen felavatták, már felmerült Móra Ferenc neve is, mint lehetséges új tag, Szigyártó Albert alapítótag javaslatára. Az új páholy kis létszámú volt, és mindent megtettek azért, hogy a potenciális leendő tagokat beválasszák maguk közé.. Móra kérelmét 1911 októberében írta meg, támogatója dr. Engel Mór ügyvéd volt. Felvételére 1911. november 27-én került sor.

A Szeged páholy jelvénye.

– Milyen kapcsolatai lehettek korábban a szabadkőművességgel?

– Érdekes tény, hogy már Móra bátyja is szabadkőműves volt, így nem kizárt, hogy Móra már pesti tanulmányai idején találkozott a mozgalommal. Emellett a Szeged páholy főatyamestere, Kőhegyi Lajos, Móra barátjának, Tömörkény Istvánnak volt a háziorvosa, és ez is hozzájárulhatott a kapcsolódáshoz.

– Miért lett szabadkőműves?

– Amikor Móra Ferenc 1911-ben felvételt nyert a Szeged páholyba, a kulturális élet bonyolult volt. Az állami kulturális intézményrendszer és a magánkezdeményezések között egyre nagyobb szakadék lett. Új kulturális eszmerendszer bontakozott ki, ami számos helyen megmutatkozott. Ezek közül legismertebbek a Nyugat folyóirat és a Népszava újság volt. A két intézményrendszer folyamatosan „összeütközésben” állt egymással. A szabadkőművesség ebben az időszakban egy átmeneti helyet foglalt el, mely a tradícióit megtartotta. A magyar szabadelvűség hagyományait képviselte, nem feltétlenül radikális, inkább a fokozatos változások mentén folytatta tevékenységét.

Több tanulmány született már arról, hogy Móra miért is lett a szabadkőműves páholy tagja. Földes Anna azt írja, hogy az új és radikális orientáció miatt, Péter László pedig azt említi, hogy barátai kezdtek el tömörülni, így ő is velük tartott. Móra leginkább a rendszerkritika lehetőségeit kereste, rendszeres vezércikkíróként naponta találkozott olyan problémákkal, melyek valamilyen megoldást sürgettek. Erre nem is találhatott volna magának jobb „helyet”, mint a Szeged páholy.

– Milyen szerepet, tisztséget töltött be?

– Móra végig járta a szabadkőműves „ranglétrát”. Kezdetben az úgynevezett szociális szakaszban beavatottként vett részt az I. fokú munkákban, majd a II. fokozatban legénnyé választották, majd 1913-ban mesterré emelték. Ezt követően tisztikari tag lett, s helyettes szónokká választották. Ez az időszak jól mutatja, hogy kicsivel több mint egy év alatt gyors szabadkőműves karriert futott be. Innentől kezdve ő is vezetett karitatív munkát, tagfelvételi eljárásban is szerepet vállalt, vagy éppen a fegyelmi ügyek tárgyalásának lebonyolításában is részt vett. Ebben az időszakban kapta meg a Szegedi Napló főszerkesztői posztját, s ezáltal a nagymúltú lap a szabadkőműves törekvések szócsöve is lett.

– Hogyan érintette a világháború a páholy életét és Móra tevékenységét?

– Az I. világháború törést hozott a páholyban, mint minden szabadkőműves tevékenységet, így az övékét is törvényileg korlátozták. Három év teljes passzivitás jellemezte Móra működését is, bár tag maradt, de nem vehetett részt semmiféle „megmozduláson”.

– Mi történt a háború után?

–  Szabadkőművességének harmadik időszaka 1917-től indult, újra aktív páholytagként tevékenykedett. Itt már erősen kirajzolódik Móra háborúellenessége is. 1918-ban helyettes főmester, a Szeged páholy második számú vezetője lett. Móra azonban egyre inkább a páholyon kívül politizált. 1919. április 1-jén írta meg híres vezércikkét, a Mementot. Ezt követően május 8-án lemondott a Szegedi Napló főszerkesztői posztjáról, másnap pedig a szabadkőműves páholyból is kérvényezte elbocsátását.

– Írói munkáját hogyan befolyásolta a szabadkőműves eszmeiség?

– Móra mindig is józanságot tanúsított írói, közéleti szerepvállalásában egyaránt. Azonban mikor megjelent a Memento, és Móra a páholytól az elbocsátását kérte, Szigyártó Alberthez írt levelében ekképpen fogalmaz: „ […] hazaárulásom konzekvenciáit levonom és a szegedi közélettől, amelyben eddig se túlságosan tolongtam, teljesen és véglegesen visszavonulok. Nem a terrornak engedek […] – de rosszabb a lappangó, ellenséges indulat, s ez elől térek ki én, aki csak nyílt és őszinte tudok lenni jóban, rosszban…[…]

Fotó: internet