Móra Ferenc a tankönyveken túl – 1. rész
Évtizedek óta él Móra emléke a városlakók szívében
Több mint 200 éve épült az a nádtetős ház, amelyet ma Móra Ferenc Emlékháznak tisztelünk. Majd egy évig lakott itt Móra Márton és felesége, Juhász Anna a gyarapodó családjával. Itt született 1879. július 19-én Móra Ferenc író, újságíró, lapszerkesztő, költő, régész, könyvtáros, múzeumigazgató. De vajon ki és hogyan fedezte fel ezt a házat? Hogyan került Félegyházára a család, és milyen körülmények között éltek? A témában Samu Csillával, a Kiskun Múzeum munkatársával beszélgettünk, miközben néhány tévhitet is eloszlattunk.
Elkártyázott pénz hozta Félegyházára a Mórákat
– Móra Márton és ikertestvére Móra András Jászberényben születtek. Szüleik korán meghaltak, a fiúkat nővérük, Örzse nevelte, és inasnak szegődtette őket. Mártont szűcsnek, Andrást csizmadiának szánta, csak hogy András két hét után megszökött a csizmadia mestertől és elszegődött Mártonnal együtt szűcsinasnak. 1857-ben felszabadultak és kötelességüknek eleget téve vándorlegényként Szegedre akartak menni a mesterséget tovább tanulni. Jászberényből gyalog indultak Kecskemétig, ahonnan vonattal akartak eljutni Szegedre. Csakhogy Kecskeméten a restiben hamiskártyások közé kerültek, és elveszítették a pénzüket. Annyi maradt csak, hogy Félegyházáig tudták megvenni a vonatjegyet. Így kerültek a városba, Almássy György szűcsmesterhez - meséli el a családi legendát Móra István. 1860-ban Márton befejezte tanulmányait, bemutatta bizonyítványát, elkészítette a mesterremeket és a kötelező taksa megfizetésével felvették a félegyházi szűcs céhbe. 1861. február 1-jén lakhatási jogot is kért a várostól. Almássy György szomszédságában lakott a Juhász család, így ismerkedett meg Juhász Annával, akivel 1861-ben házasodtak össze, szerelemből – elevenítette fel Samu Csilla.
Szegény család saját házzal és szőlőbirtokkal?!
A tankönyvekben azt olvashatjuk, hogy Móra Ferenc szegény családból származott és a faluszéli szegény gyermekek sorsát viselte. Édesapja szegény foltozó szűcsember volt, édesanyja kenyérsütésből teremtette elő a pénzt a családnak. A tények azonban ennél árnyaltabb képet mutatnak.
– Móra Márton és Juhász Anna házasságból tíz gyermek született, közülük hárman érték meg a felnőttkort. Móra István a mai József Attila Általános Iskola melletti házban született. Móra Márton ekkor tehetős szűcsmester volt, inasokkal dolgoztatott. A család először a Daru utcában, majd a Hunyadi utcában saját házrészt is vett, ami megint csak arról tanúskodik, hogy nem voltak szegények. Arról már nem is beszélve, hogy nem csak házat tudtak venni, hanem szőlőterületük is volt. Móra Márton még bormérési engedélyt is kért a városi tanácstól, hogy el tudja adni a termelt bort – emelte ki a Kiskun Múzeum munkatársa.
A család anyagi helyzete az 1872-es ipartörvény életbelépésével fokozatosan megváltozott.
– Ezt követően a céhek megszűntek és a mesterek az ipartestületbe tömörültek. Elindult az iparosodás, emelkedtek az árak, más igények mutatkoztak az öltözködésben, és a kézműves mesterek egyre nehezebben bírtak megélni. Az embereknek nem volt már pénze új bőrruhákra, subákra, ezért elkezdték javíttatni azokat. Móra Márton 1884-ben már nem újította meg iparengedélyét, így lett a remekes szűcsből foltozó szűcs. A kevesebb bevétel miatt inasokra sem telt már, felesége segített a varrásban. Időközben a szőlős is tönkrement és fokozatosan elszegényedett a család. Ekkor kezdett el Juhász Anna kenyeret sütni, megrendelésre és a piacra. Itt már igaz, hogy Móra gyermekkora nehezebb volt, de eredendően a család iparos család volt – részletezte a megélhetési körülményeket Samu Csilla.
Szülőház a Móra, vagy a Daru utcában?
Móra Ferenc mellszobra a Daru utca elején áll, joggal gondoljuk hát, hogy abban az utcában látta meg a napvilágot. Ma mégsem a Daru utcai épület tiszteleg a híres író emléke előtt.
– Maga Móra Ferenc is a Daru utcai házat hitte szülőházának, pedig a család a Szarvas utca 19-ben, tehát a mai szülőházként tisztelt épületben lakott Ferenc születése idején. Ezt a tényt dr. Mezősi Károly, Petőfi- és Móra-kutató derítette ki 1955-ben, amikor Móra félegyházi gyermekkorát kezdte kutatni, és összegyűjtötte ifjúkori verseit. A keresztelési bejegyzéseket átnézve döbbent rá, hogy Móra Ferencnek nem ugyanaz a születési helye, mint ami a köztudatban van, vagyis nem a Daru utcai házban született. Móra szülőhelye a keresztelési bejegyzés szerint az I. 52. helyrajzi számú ház volt. Dr. Mezősi Károly kiderítette, hogy az az akkori Szarvas utcában volt. Ebben a házban rövid időt, alig egy esztendőt töltött a család. A Daru utcai ház felújítása idejére költöztek ide, illetve míg az előző lakó az árváival el nem hagyta a kis lakást – fogalmazott Samu Csilla.
Mezősi Károly felkutatta a szülőházat, amit a város később megvásárolt. A felújított szülőházat 1972. február 8-án adták át, az író halálának 38. évfordulóján. Sajnos a ház avatóját dr. Mezősi Károly már nem élte meg, de jelen volt Móra gyermeke Vészits Endréné Móra Anna. Ekkor nyilvánították műemlékké és bejegyzett irodalmi emlékhellyé az épületet. A szülőházban bemutatott kiállítás végig vezet Móra Ferenc életútján, kiemelve a város és az író igen szoros kapcsolatát. A ház belépője a pitvar, majd a szabadkéményes konyhába jutunk, ahol a kiállítás-rendezők Móra édesanyjának állítottak emléket, bemutatva a korabeli konyha eszközeit és a kenyérsütés mozzanatait. A ház harmadik helysége Móra Márton szűcsmester világát idézi elénk.
