Az eseményen Vargáné Rácz Judit köszöntötte a megjelenteket, aki ismertette, hogy városunkban az első mozgókép vetítésekre 1906-ban került sor Szikszai és Társa, Adler Zsigmond és Weisz Manó jóvoltából. 

– A mai avatóünnepségünkön egy olyan embernek állítunk emléket, aki szakmai összeköttetései révén fővárosi szintű műsorkínálatot teremtett az 1910-es évek elején az általa üzemeltetett félegyházi mozit látogató, kikapcsolódni vágyó lakosságnak. Kertész Mihály a 10-es évek legnagyobb presztízsű magyar filmrendezőjének – később világhírű, hollywoodi filmrendező – munkásságára és kiskunfélegyházi kötődésére emlékezünk ma egy emléktábla elhelyezésével – fogalmazott, majd átadta a szót Csányi József polgármesternek.

A városvezető köszöntő beszédében örömének adott hangot, amiért egy olyan kivételes személyre emlékezhetnek közösen, akinek a neve nemcsak a magyar, hanem az egyetemes filmtörténet lapjain is kitörölhetetlenül szerepel.

–  A mozi mindig több volt egy egyszerű szórakozásnál. Képes volt közösséget teremteni, álmokat ébreszteni és új világokat nyitni az emberek előtt. Ez a hely, ahol most állunk, több mint egy évszázada szolgálja ezt a küldetést. Generációk találkozási pontja, közös élményeink színtere, városunk kulturális életének egyik meghatározó helyszíne. Kiskunfélegyháza mozitörténete szinte egyidős a mozgókép hazai történetével és ebben a történetben különleges hely illeti meg Kertész Mihályt. Mielőtt Hollywood világhírű rendezőjeként maradandó nyomot hagyott volna a filmtörténetben, itt a városunkban tevékenykedett. A félegyházi mozi bérlőjeként olyan műsorkínálatot teremtett, ami akkoriban fővárosi színvonalat képviselt és új távlatokat nyitott a félegyházi közönség számára. Ez a tény különösen fontos számunkra, mert azt bizonyítja, hogy a nagy történetek sokszor helyi közösségekben kezdődnek: egy vidéki város mozijában, egy merész ötletben, egy tehetséges ember álmaiban.

Az emléktábla, amelyet ma felavatunk nem csupán egy kiváló rendező emlékét őrzi. Arról is mesél a jövő nemzedékeinek, hogy Kiskunfélegyháza mindig nyitott volt az újra, a kultúrára, a fejlődésre és az alkotó szellemre. Kertész Mihály életútja azt üzeni nekünk, hogy a tehetség határok nélkül képes érvényesülni, de a gyökerei mindig fontosak maradnak. Ezekre a gyökerekre emlékezünk és büszkén vállaljuk azt a kapcsolatot, amely városunkat a világ egyik legismertebb filmrendezőjéhez köti. Az emléktábla egyszerre tisztelgés a múlt előtt, és üzenet a jövő számára: az álmokból és a tehetségből kitartásból maradandó értékek születnek. Amikor ezután belépünk ebbe a moziba, jusson eszünkbe, hogy ugyanitt több mint száz éve, egy olyan ember dolgozott a film varázsáért, akinek alkotásait később az egész világ megismerte. Erre a kapcsolatra méltán lehet büszke Kiskunfélegyháza! – mondta el Csányi József.

Jeff Adler avató beszédében megköszönte, hogy Kiskunfélegyházán emlékezhetnek meg Magyarország egyik kivételes szülöttéről, Hollywood egyik legnagyobb látnokáról, Michael Curtizről, vagyis Kertész Mihályról.

Ahogy fogalmazott: méltó, hogy itt, a gyökereihez kötődő városban gyűltünk össze, hogy felavassuk ezt az emléktáblát és tisztelegjünk egy olyan ember előtt, akinek képzelőereje és tehetsége jelentős szerepet játszott az amerikai filmgyártás aranykorának megteremtésében. A rendező Magyarországról Hollywoodig vezető életútja olyan történet, amely mélyen összefonódik mindkét nemzet történelmével, a kreativitás, a kitartás, a szabadság és a lehetőségek története. Az Egyesült Államokban Curtiz megtalálta azt a szabadságot, amely lehetővé tette a számára, hogy bátran álmodjon és félelem nélkül alkosson. Cserébe pedig a filmtörténet legmaradandóbb alkotásai közül adott néhányat Amerikának és az egész világnak. Talán leginkább a Casablanca rendezőjeként ismert, amelynek bátorságról, önfeláldozásról és a szabadságról szóló üzenete ma is rendkívüli erővel hat. Közel egy évszázaddal a bemutató után a világ minden táján emberek milliói emlékeznek az ikonikus mondataira és időtálló mondanivalójára. Nem volt egyedül: Magyarország hozzájárulása Hollywood történetéhez egészen rendkívüli. Magyar úttörők segítettek felépíteni magát az amerikai filmipart: William Fox megalapította azt a stúdiót, amelyből később 20th Century Fox lett, Adolf Zukor létrehozta a Paramount Pictures-t és meghatározó szerepet játszott a modern stúdiórendszer kialakításában. Magyar zeneszerzők, színészek, operatőrök, forgatókönyvírók és feltalálók generációi járultak hozzá ahhoz a varázslathoz, amelyet ma amerikai filmművészetként ismerünk. Történetei arra emlékeztetnek bennünket, hogy Magyarország és az Egyesült Államok kapcsolata nem csupán diplomáciai vagy politikai természetű, hanem mélyen kulturális is. Azt láthatjuk, hogy nemzeteinket olyan emberek generációi kötik össze, akik tehetségükkel átlépték a határokat és mindkét társadalmat gazdagították. Ez a szellemiség áll az Egyesült Államok Nagykövetségének Szabadság250 kezdeményezése mögött is, amely az amerikai függetlenség 250. évfordulójának egész éven át tartó ünnepségsorozata. Ahogy közeledünk ehhez a történelmi mérföldkőhöz – a július 4-ei évfordulóhoz – nemcsak Amerika születését ünnepeljük, hanem azokat az embereket és partnerségeket is, amelyek hozzájárultak nemzetünk történetének kialakításához.

Michael Curtiz része ennek a történetnek. A mai esemény arra emlékezteti a magyar fiatalokat, hogy tehetségük, kreativitásuk és ambíciójuk globális hatást gyakorolhat, ugyanakkor mindannyiunkat emlékeztet arra, hogy a kultúra képes olyan hidakat építeni, amelyek sokkal tovább fennmaradnak, mint a politika vagy az országhatárok. Kiskunfélegyháza polgárainak köszönettel tartozunk azért, hogy őrzik és ápolják ezt a figyelemreméltó örökséget. Michael Curtiznek pedig – akinek munkássága ma is emberek millióit inspirálja szerte a világon – tisztelettel adózunk. Életműve, eredményei és története Magyarország és az Egyesült Államok közötti tartós barátság szimbólumává váltak.

Az esemény folytatásában Jeff Adler és Csányi József leleplezték a Kis Virág keramikus alkotta emléktáblát, majd Bokor Balázs lépett a közönség elé.

A Magyar Hollywood Tanács elnöke fontosnak és lélekemlőnek nevezte a kiskunfélegyházi eseményt. Hozzátette: ezzel szaporítják azon helyszínek számát Magyarországon, ahol a hollywoodi magyar gyökerek emlékét ápolják, megőrzik.

– Tíz évvel ezelőtt, amikor a Magyar Hollywood Tanács megalakult, nem gondolták, hogy egy kincsesládát nyitnak ki. A rendszerváltás előtt nem foglalkoztak azzal, hogy hányan hagyták el Magyarországot és lettek világhírűek például a film területén. 2016 előtt a Paramount Pictures – a világ legnagyobb filmstúdiójának – látogatótermében megláttam Ricse (nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében) és Adolf Zukor képét (aki megalapította a filmstúdiót) akkor éreztem rá, hogy nekünk dolgunk van. Ma egy igazi filmikont ünnepelünk, aki 140 évvel ezelőtt született és igazán kalandos életútja volt. 120 éve szerezte meg a diplomáját a színitanodában és már gyermekkorában érdeklődött a kultúra, a színház, a mozi iránt, sőt vándorcirkuszhoz is csatlakozott. Koppenhágában tanulta a filmezés alapjait és 1912-ben készítette el első filmjét, amikor még Hollywood a mai formájában még nem is létezett. Michael Curtiz több mint 100 filmet rendezett. Ezek közül az elsők Magyarországon készültek, például A Tolonc című is. Ő egyfajta filmikonként a mai napig hivatkozási pont Hollywood történetében. Közel 500 fő azok száma, akikkel a tanács foglalkozik. (akik Magyarországon születtek, vagy felmenőik innen mentek Hollywoodba és annak magyar gyökereit erősítették)

Azt hiszem, hogy amikor ma Kiskunfélegyháza csatlakozik azon magyar településekhez, ahol emlékeznek a hollywoodi magyarokra, (50 ilyen település van) akkor büszkék lehetnek önök is és egyáltalán az ország, hogy ilyen emberek születtek itt és vitték a hírét népünknek.  Azt kívánom, hogy Kiskunfélegyházán ezzel a mai ceremóniával még nagyobb kedvet kapjanak az emberek a film szeretetére, a film iránti elkötelezettségre, és ez a mozi, amelyet egykor Kertész Mihály üzemeltett valóban aranykorát élje – zárta gondolatait Bokor Balázs.

Az esemény végén Kis Virág az ünnepség emlékére egy-egy emlékplakettet adott át Jeff Adlernek és Bokor Balázsnak, majd az ünneplők megtekintették Horváth Zoltán Kertész Mihály relikviáiból összeállított kiállítását, amelyet a moziteremben a rendező A Tolonc című némafilmjének megtekintése követett.

Az ünnepségen közreműködött a Kiskunfélegyházi Balázs Árpád Alapfokú Művészeti Iskola rézfúvós együttese.