A június 29. és július 3. között megrendezett tábor évről évre azt bizonyítja, hogy a környezetvédelemről nem feltétlenül tanteremben lehet a legtöbbet tanulni. Sokkal maradandóbb élményt jelent, amikor a gyerekek saját kezűleg készítenek madárodút, kirándulnak a pusztában, állatokat figyelnek meg, vagy játék közben fedezik fel, milyen gazdag élővilág vesz bennünket körül.

A hét első vendégei Pálfi Márk, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület önkéntese, valamint Terbe Imola környezeti nevelő voltak. A délelőtti foglalkozások során a gyerekek megismerkedtek a 2026 év madarával, az énekes rigóval, amelynek életéről, szerepéről és védelméről is sok érdekességet hallhattak.

A tanultakat rögtön tettek is követték. A táborozók öt madárodút szereltek össze, amelyek a későbbiekben időjárásálló bevonatot kapnak, majd a Kiskunsági Nemzeti Park területén lesznek kihelyezve.

– Az odúk végleges előkészítése és kihelyezése már az egyesület feladata lesz. Bízunk benne, hogy hamarosan madarak veszik birtokba őket – mondta Pálfi Márk.

A könyvtárban zajló odúkészítés egy nagyobb természetvédelmi program első állomása. Udvardi István, a kezdeményezés szervezője elmondta, hogy idén összesen 15 vörösvércse-költőláda készülhet el a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 7. számú (Bács-Kiskun vármegyei) helyi csoportjának 100 ezer forintos támogatásából, amelyet saját, ugyanekkora összegű hozzájárulásával egészített ki.

– A vércseládák elkészítéséhez szükséges anyagokat az MME 7. számú Bács-Kiskun vármegyei helyi csoportjának és a saját anyagi támogatásomnak köszönhetően tudtuk biztosítani. Az első öt vércseláda a könyvtár ökotáborában készül el a gyerekek közreműködésével, ezeket Pálfi Márk természetvédelmi őr veszi át. A következő öt a FONO-ban készül majd, amelyeket Molnár László természetvédelmi őr kap meg, míg a harmadik öt ládát – amelynek elkészítési helyszíne és időpontja még szervezés alatt áll – Bártol István természetvédelmi őr számára szánjuk. A költőládákat minden esetben az adott természetvédelmi őr helyezi majd ki a saját működési területén, ott, ahol a szakmai szempontok szerint a legnagyobb szükség van rájuk. Fontosnak tartom, hogy a gyerekek ne csak halljanak a természetvédelemről, hanem a saját munkájukkal is hozzájáruljanak egy védett madárfaj megóvásához – fogalmazott Udvardi István.

A természetismeret ezen a napon nem tankönyvek lapjairól szólt. Terbe Imola memóriajátékokkal, párosító feladatokkal és madáretetőkhöz kapcsolódó interaktív játékokkal várta a gyerekeket. A különféle fakockák, falapok és ügyességi feladatok azt szolgálták, hogy a résztvevők észrevétlenül, mégis sok új ismerettel gazdagodjanak.

A tábor programjairól Tóth-Kovács Nikolett könyvtáros mesélt. Elmondta, hogy a kezdeményezés jóval többről szól egy nyári elfoglaltságnál.

– A célunk nemcsak az, hogy megszerettessük a gyerekekkel a könyvtárat, hanem az is, hogy kialakuljon bennük egy természetbarát szemlélet. Hiszünk abban, hogy az élménypedagógia a leghatékonyabb út ahhoz, hogy a környezetvédelem ne csupán egy tananyag legyen, hanem személyes élmény is – fogalmazott.

A hét programja ezt a gondolatot követi.

Hétfő délután Kőházi Gergő könyvtáros különleges fotótechnikai foglalkozást tartott, amelynek során növények segítségével készítenek képeket egy régi fotográfiai eljárással.

Kedden Kecskemétre látogat a tábor. A gyerekek megismerik a Hangszermúzeumot, ellátogatnak a Cifrapalotába, majd a Katona József Könyvtár vendégei lesznek.

Szerdán Bugac következik, ahol a Karikás Csárda pusztaprogramja, valamint a Pusztakapu Látogatóközpont kínál újabb élményeket. A kirándulás során Udvardi István önkéntes állatmentő is segíti a csapatot, hogy minél többet megtudhassanak a bugaci puszta természeti értékeiről.

Csütörtökön – az időjárás függvényében – Szarvasra utaznak, ahol az állatkertben tölthetik a napot.

Pénteken a Jane Goodall Intézet interaktív foglalkozásán a csimpánzok világa kerül a középpontba, délután pedig a Vasas-pályán sporttal és közös játékokkal zárul az ökotábor.

A Zöld nyomon járunk tábor egyik legnagyobb értéke talán éppen az, hogy a gyerekek nemcsak hallanak a természetvédelemről, hanem át is élik azt. Egy saját kezűleg összeszerelt odú, egy rigó története vagy egy bugaci kirándulás olyan emlékeket adhat, amelyek évekkel később is velük maradnak. És ha ezekből az élményekből akár csak néhány gyerekben megszületik a felelősség a természet iránt, akkor ez a hét már biztosan elérte a célját.