Csányi József polgármester a megemlékezésen a közösségért önzetlenül tenni akaró emberek fontosságát emelte ki. Háláját fejezte ki azoknak, akik nehéz helyzetekben is segítenek másokon, és külön is méltatta Csikósné Irma munkáját, aki a Szervdonor Családokért Alapítványon keresztül hosszú ideje támogatja a donorcsaládokat és segíti a közösség munkáját.

Az eseményen Dr. Mihály Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat transzplantációs igazgatója a szervadományozással kapcsolatos ismeretek fontosságáról beszélt. Kiemelte az agyhalál fogalmát és a feltételezett beleegyezés elvét, amely szerint Magyarországon az elhunyt szerveinek eltávolítására akkor kerülhet sor, ha életében nem tett tiltakozó nyilatkozatot. Hangsúlyozta ugyanakkor annak jelentőségét is, hogy a családtagok beszéljenek egymással a szervadományozásról, hiszen egy ilyen döntés a hozzátartozók számára is fontos kapaszkodót jelenthet egy tragikus helyzetben.

Dr. Mihály Sándor arról is beszélt, hogy a szervadományozásról és a transzplantációról az év során több rendezvényen is igyekeznek tájékoztatni a lakosságot. Mint mondta, ezek között vannak szakmai programok és figyelemfelhívó események is, a kiskunfélegyházi megemlékezés azonban más jellegű: csendes és személyes alkalom arra, hogy tisztelettel gondoljanak azokra a donorokra, akik haláluk után is segítettek másokon.

Berente Judit, a Magyar Szervátültetettek Szövetségének elnöke személyes történetén keresztül beszélt a donorok jelentőségéről. Elmondta, hogy 31 évvel ezelőtt vesetranszplantáció révén kapott új esélyt az életre. Hangsúlyozta, hogy a szervátültetettek számára a donorok döntése jelenti azt a lehetőséget, amelynek köszönhetően újra tervezhetnek, dolgozhatnak, családjuk körében élhetnek és teljesebb életet élhetnek.

A megemlékezésen Karacs Angelika szociális intézményvezető is megosztotta személyes történetét. Férje, András 2023 szeptemberében hunyt el váratlanul. A család számára rendkívül nehéz döntés volt az elengedés, ugyanakkor korábbi beszélgetéseiknek köszönhetően tudták, hogy férje támogatta a szervadományozást. András szervei két ember életét mentették meg, további két embernek pedig a látását adták vissza.

Karacs Angelika arról is beszélt, hogy férje halála után fokozatosan kapcsolódott be a donorcsaládokat segítő közösség munkájába. A sorstársi közösség és a Szervdonor Családokért Alapítvány támogatása számára is segítséget jelentett a gyász feldolgozásában. Mint fogalmazott, a közösség nemcsak az egyéneknek és családoknak nyújt segítséget, hanem szemléletet is formál, érzékenyít és edukál.

Csikós Józsefné Irma, a Szervdonor Családokért Alapítvány alapítója beszédében arról szólt, hogy az emlékhely egyszerre jelképezi a veszteséget, a reményt és a hálát. Az emlékművön szereplő nevek mögött emberi életek, történetek és családok állnak. Az emlékhely ezért a donorok hozzátartozói számára olyan hely, ahol megállhatnak, emlékezhetnek és büszkék lehetnek arra, hogy szerettük élete másokban folytatódhat.

A megemlékezés végén a résztvevők elhelyezték az emlékezés virágait az emlékműnél. A csendes főhajtás egyben arra is emlékeztetett, hogy a donorok döntése mások számára új esélyt jelenthetett, örökségük pedig az életmentésben tovább él.