A közösséget a bábművészet iránti szeretet, a kézműves alkotás öröme és a hagyományok tisztelete hívta életre, és azóta is ezek az értékek határozzák meg működésüket.

A kezdetekről a tagok felidézték, hogy mindannyian már tanulmányaik alatt foglalkoztak bábozással, majd egy idő után megszületett az elhatározás, hogy saját csoportot hoznak létre. – Kis László biztatására kerestem fel 35 évvel ezelőtt Lőrincz Editkét, aki akkor a művelődési központban dolgozott, és nagy örömmel fogadta az ötletet. Alakult egy felnőtt csoport, így elindulhatott a közös munka, amely azóta is tart. A csoporthoz Csankovszki Márta és Lapsánszki Ferencné is csatlakozott – mesélte Hajnal Imréné.

Saját bábok, élő mesék

Az évek során számos előadást hoztak létre, amelyekkel generációkat szórakoztattak. Nemcsak Kiskunfélegyházán, hanem a környező településeken is felléptek, rendszeresen szerepelnek iskolákban, óvodákban, városi rendezvényeken és ünnepségeken. Repertoárjuk rendkívül gazdag: becslésük szerint több mint 30, de akár 50 különböző darabot is színpadra állítottak már. A közönségkedvencek közé tartozik például a Béla, a kecske, a Brémai Cinikusok és az óriásbábos Óz, a nagy varázsló is.

A bábok minden esetben saját készítésűek, és a történetek is egyedi módon születnek.

– Amelyik népmese tetszik, abból indulunk ki, gyakran több történetet összegyúrunk, és sokat improvizálunk – mondták. Hozzátették, hogy kezdetben szó szerint megtanult szövegekkel dolgoztak, ám idővel kialakították saját stílusukat: ma már inkább egy cselekményvázlat mentén, a szereplők karakterére építve adják elő a darabokat, és minden előadás előtt próbálnak. – Egy mese előadásról előadásra változik attól is függően, hogyan reagálnak a gyerekek – emelték ki.

Színpadon innen és túl

A közös munka során a humor is fontos szerepet kap. Számos emlékezetes, olykor váratlan helyzetet idéztek fel, amikor egy báb szeme leesett, vagy a lába felakadt, vagy épp egy szereplőnek több figurát kellett egyszerre életre keltenie.

– Mindig az a legviccesebb, ami a paraván mögött történik – jegyezték meg mosolyogva. Egy alkalommal például két embernek kellett eljátszania egy négy szereplős darabot, ami komoly kihívás volt, de végül sikeresen megoldották.

A csoport számára a bábjáték nemcsak előadás, hanem örömforrás is. – Ha nekünk nem tetszene, biztosan már abbahagytuk volna – fogalmaztak. Az alkotás folyamata, az önkifejezés lehetősége és a készülés izgalma mind hozzájárulnak ahhoz, hogy elkötelezetten és lelkesen végezzék hivatásukat. A gyerekek visszajelzései különösen sokat jelentenek számukra, és megerősítik őket abban, hogy érdemes folytatniuk. Mint mondták, a közönség lelkesedése mit sem változott az évek során. – A gyerekek ma is ugyanolyan örömmel és átéléssel fogadják az előadásokat, mint 35 éve – fogalmaztak.

Hagyományőrzés és közösségépítés 35 éve

A csoport bázisa a Móra Ferenc Művelődési Központ, ahol művelődő közösségként működnek, és ahol az alkotómunka a mindennapjaik része. Szeretettel várják a bábos, játékos kedvű csatlakozókat is, akik szívesen kipróbálnák magukat ebben a kreatív közegben.

A Profi-L Bábcsoport tevékenysége azonban nem korlátozódik a színpadra. Aktívan részt vesznek a város hagyományainak ápolásában is: nevükhöz fűződik a kiskunfélegyházi Télűző Városi Farsang jellegzetes alakjának, a farsangi boszorkának az elkészítése, amely minden évben az ünnep egyik látványos eleme. Emellett az adventi időszakban a városi betlehem megalkotásával járulnak hozzá az ünnepi hangulat megteremtéséhez.

A tagok szerint a bábjáték több mint egyszerű szórakoztatás: „hidat képez a képzelet és a valóság között”, miközben tanít, közösséget teremt és értéket közvetít. A Profi-L Bábcsoport pedig 35 éve bizonyítja, hogy a lelkesedés, az elhivatottság és a kreativitás valóban időtálló értékek.

Fotó: Móra Ferenc Művelődési Központ