A megjelenteket Gombás Bende, a Kiskun Múzeum munkatársa köszöntötte, aki elmondta, hogy a felhívásukat a diáktalálkozóra a hármaskerület településein tették közzé azzal a szándékkal, hogy megtudják miként látják, értelmezik napjainkban a 21. század tanulói ezt a kiemelkedő történelmi eseményt, a redemptiot.

Kovács Réka, Kiskunfélegyháza diákpolgármestere beszédében a redemptio fontosságát hangsúlyozta. Ahogy fogalmazott valójában az emberi tartás és a kollektív önbecsülés egyik legdrámaibb példája ez. Hozzátette: 1745-ben a Jászkun kerület népe nem egyszerűen földet vásárolt: ők az emberi méltóságukat vásárolták vissza, miután a hatalom a megkérdezésük nélkül elvette földjüket, ahol jobbágyokká váltak. Szinte felfoghatatlan áldozatot hoztak: megváltották önmagukat. Összefogtak és megértették, hogy a szabadság értéke nagyobb, mint az aranyé. A redemptio tehát nem egy üzleti tranzakció volt, hanem egy erkölcsi nyilatkozat: nem vagyunk eladók, mi döntünk a sorsunkról!

– Hogyan befolyásolja ez a mai generációt? A válasz az autonómia iránti vágyban rejlik. A mi generációnk egy olyan világban él, ahol az algoritmusok, a marketing és a politikai narratívák folyamatában meg akarják mondani, mit gondoljatok, mit vegyetek meg és kik legyetek. Egyfajta digitális jobbágyságban élünk, ahol a figyelmünk a fizetőeszköz. Amikor egy fiatal nemet mond a toxikus elvárásoknak, az egy modern önmegvalósítás. Őseink fizikai szabadságukat váltották meg arannyal, nektek a szellemi függetlenségeteket kell megváltanotok tudatossággal és kritikus gondolkodással. A redemptio örökség, amelynek az üzenete ma az, hogy a szabadság sosem alanyi jogon járó ajándék – fogalmazott a diákpolgármester.

Varga Ferenc emeritus kiskunkapitány a redemptio lényegére hívta fel a figyelmet és eleink hitére, amellyel és 40 év munkájával Európában egyedülálló tettek hajtották végre. A redemptio történelmi előzményeit ismertette és kiemelte, hogy a kifizetett összeg akkor Magyarország egyéves büdzséjével volt egyenértékű. Beszédében hangsúlyozta: összefogásuk ma is példaértékű tett, minden generáció számára.

Mészáros Márta, a Kiskun Múzeum igazgatója beszédében elmondta, hogy számukra mindig fontos volt, hogy bizonyos témákhoz a diákok hogyan közelítenek és milyen véleményük van arról. Tisztában van vele, hogy a redemtio nehéz téma, hiszen a tankönyvekben nincs benne, nem tanulnak róla a fiatalok. Azokhoz áll közel, akiket ez érint: egy egykori nagy történelmi hármaskerület településeihez kötődik.

– Úgy gondoljuk, hogy ennek a földnek és vidéknek egy nagyon sarkalatos és jelentős történelmi eseménye volt, nagy erőfeszítést adó tette, a mi történelmünk része, amit tovább kell adnunk. Ezért fontos a mai nap – fogalmazott. Kiemelte: a történelmi eseményhez kapcsolódik egy hagyományőrző közösség, akiket az eseményen a meghívott és megjelent emeritus kiskunkapitányok képviselik. Elmondta, hogy 2014 óta május 6-án ünnepeljük a Redemptio emléknapját, a hármaskerület ünnepét, amely a Kiskun Múzeum számára kiemelt fontosságú. A folytatásban a múzeumigazgató a redemptio jelentését, jelentőségét, annak részleteit mutatta be a megjelenteknek.

A diákok előadásainak sorát a jászfényszarui IV. Béla Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tanulói kezdték, majd a Kiskunhalasi Református Kollégium Szilády Áron Gimnázium és Kollégium, a Kiskunfélegyházi Platán Utcai Általános Iskola, a jászberényi Lehel Vezér Gimnázium, majd a Constantinum Katolikus Óvoda Általános Iskola, Gimnázium, Technikum, Kollégium képviselői következtek.

Az előadások zárszavát dr. Farkas Csaba történész-muzeológustól hallhatták, majd a délutáni program részeként belvárosi sétára, a városháza dísztermének és tornyának látogatására, majd múzeumi játékos tárlatjáróra invitálták a vendégeket.

Samu Csilla múzeumpedagógus, a rendezvény főszervezője lapunknak elmondta, hogy a céljuk az volt, hogy a történelmi hármaskerület, a Kiskunság, Nagykunság és Jászság diákjai szólaljanak meg és mutassák be az adott területen, településükön hogyan élik meg ma a redemtiot. Nagy öröm számukra, hogy a megjelent diákok ilyen izgatottan készültek és színvonalas előadások során mutatták be saját gondolataikat a témában. Fontosnak tartják, hogy a fiatalok tájékozódjanak, utánanézzenek a tényeknek, a esemény történelmi jelentőségének, megalkossanak egy előadást és meg merjenek nyilvánulni a társaik előtt.

A diáktalálkozó a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.