Az előadás során kiderült, hogy Félegyházán 1743-tól használtak hivatalos pecsétet, majd 1761-től vezették be azt a ma is ismert formát, amelyen kapuban álló kun vitéz látható. A város 1774-ben nyerte el a mezővárosi rangot, nem sokkal azután, hogy a redempció során a betelepülők megváltották földjeiket és jogaikat.

A vásártartás jogának megszerzése, valamint a különféle piaci privilégiumok biztosítása az évszázadok során jelentős gazdasági előnyt és fejlődési lehetőséget jelentett a város számára. Már 1774-ben tartottak állatvásárt, azonban a városközpont hamar szűknek bizonyult a megnövekedett forgalomhoz. Emiatt az állatkereskedést fokozatosan a mai Közelszőlő előtti széles útsávra helyezték át.

1854-ben határozták meg először hivatalosan a hetivásárok és piacok árusítóhelyeinek kiosztását. Ezt megelőzően mindenki ott kínálta portékáit, ahol helyet talált. Ezzel az intézkedéssel kezdődött meg a piactér funkcionális tagolása, amely hosszú távon is meghatározta a helyi kereskedelem arculatát.

Mészáros Márta előadásában részletesen bemutatta a vásárok helyszíneinek változását is, térképekkel és korabeli fotókkal illusztrálva. Kitért arra is, hogyan alakultak át a piaci funkciók a 20. század folyamán: 1948 után megszűntek a kiváltságos vásárjogok, a hetivásárok jellege átalakult, és a központi térfunkciók fokozatosan kiszorultak a belvárosból.

A hallgatóság megtudhatta azt is, hogy az 1990-es évektől újraéledtek a vásárok Félegyházán: 1996-ban már országos állat- és kirakodóvásárt rendeztek a városban.

A vetített képeken megjelentek a helyi piacozás legendás alakjai is, akik nemcsak áruikkal, hanem karakterükkel is hozzájárultak a félegyházi vásári hangulat kialakításához.

A rendezvény végén a jelenlévők betekintést nyerhettek a 2025-ös országos állat- és kirakodóvásár előkészületeibe is, amelyet a város ismét nagy várakozással fogad.