– Milyen hatással van a mesterséges intelligencia a fotográfia világára?

– Alapvetően jótékony hatással van, legalábbis jelenleg így látom, de egyelőre még nagyon az elején járunk az MI forradalmának. Számos területen gyorsítja és támogatja a munkánkat, de természetesen megvannak a veszélyei is. A legaggasztóbb például, hogy a közösségi médiában egyre több MI által generált kép jelenik meg, amit sokan nem tudnak megkülönböztetni a valódi fotóktól. Ez nemcsak a szakma hitelességét veszélyezteti, hanem a felhasználók félrevezetését is elősegítheti.

– Lehetőségként vagy veszélyként tekintesz az MI-re?

–  Egyáltalán nem tartom veszélynek. A fotográfia megjelenésekor is temették a festészetet, mégis együtt léteznek azóta is. Hasonló párhuzamot látok most is: az MI új lehetőségeket, új irányokat nyithat, de nem szünteti meg a klasszikus fotográfiát.

– Használsz mesterséges intelligencia alapú eszközöket a munkádban?

– Igen, napi szinten. Nincs olyan nap, hogy egy-egy feladathoz ne használnám ki ezt a lehetőséget, hiszen ha nem is old meg kreatív feladatokat helyettem, különböző dolgokban nagy segítséget nyújt. Az utómunkához, a szerkesztéshez, a vállalkozás adminisztratív és marketing feladataihoz is segítségül hívom. A ChatGPT gyakorlatilag az asszisztensem lett. Egyelőre még nem helyettesít egy alkalmazottat, de értékes segítséget nyújt, és jelentős időt tud megspórolni számomra. A videóim feliratozását sem kell már kézzel megoldanom, hanem a mesterséges intelligencia felismeri a szavaimat a hanganyag alapján, majd azt feliratként rá is teszi nekem a videókra. Mindezt pedig magyar nyelven.

– Említetted, hogy az utómunka során is használsz mesterséges intelligenciát. Hogyan változtatta meg ezt a folyamatot az MI?

– Elsősorban hihetetlenül felgyorsította. Olyan feladatok, amelyek korábban órákat vettek igénybe, ma percek alatt elvégezhetők. Ráadásul korábban lehetetlennek tűnő dolgokat is meg tudunk oldani vele, például egy apró igazolványképből is képesek vagyunk A/4-es méretű, részletgazdag képet előállítani, akár a bőrtónusok visszaállításával is. Sőt, ma már létezik olyan MI-alapú szoftver is, amely képes a fotókból egy egész jelenetet generálni, azaz mozgó anyaggá alakítja az álló képet.

– Csökken-e szerinted a képek hitelessége, ha MI is részt vesz a képalkotásban?

– Attól függ, hogyan és mire használjuk. A manipuláció nem új dolog, hiszen a képeket már 100 éve manipulálják a fotósok és a retusőrök. A gond akkor van, ha egy kép teljes mértékben mesterséges, és ezt nem jelölik egyértelműen. Az átláthatóság és a mértékletesség kulcsfontosságú. Mostanában több botrány is volt, ami megrengette a fotós világot. Például egy nemzetközi fotópályázat nyertes képéről is kiderült, hogy az MI által generált fotó, aminek semmi köze nincs a valósághoz.

– Mit tapasztalsz, az MI által generált képek konkurenciát jelentenek a fotósoknak, például a reklám- vagy stockfotózás terén?

– Ebben a szegmensben már látványos változások zajlanak. Az MI ebben a piaci szegmensben valóban komoly kihívást jelent. Több ismerősöm, akik stockfotózással foglalkoztak, most inkább a stock videózásra álltak át.

– Hogyan látod a fotós szakma jövőjét az MI fejlődése tükrében?

– Nem gondolom, hogy veszélyben lenne a szakma. Inkább arról van szó, hogy alkalmazkodnunk kell a megváltozott igényekhez. Úgy gondolom, hogy a jövőben fel fog értékelődni a valódi, valósághű kép, mert a mesterséges intelligencia bármennyire is fejlett, mégiscsak egy fiktív világot teremt. A valódi kihívás most már az, hogyan maradjunk hitelesek és kreatívak egy olyan világban, ahol a kép már nem mindig mond igazat.

– Miben marad pótolhatatlan az emberi fotós az MI mellett?

– Az emberi szem és a kreativitás pótolhatatlan, ezt soha nem veheti el tőlünk az MI. Mi átélt pillanatokat örökítünk meg, valós érzelmeket, eseményeket, kapcsolatokat. Az MI ezzel szemben csak szimulálja a valóságot, fiktív dolgokat vet a digitális vászonra. A fontos pillanatok megörökítése tehát továbbra is a mi dolgunk marad.