– A nemrégiben megválasztott XIV. Leó pápa első hivatalos beszédében a mesterséges intelligenciára irányította a figyelmet, azt hangsúlyozva, hogy az egyháznak aktív szerepet kell vállalnia az emberi méltóság, az igazságosság és a munka védelmében a technológiai forradalom közepette. Mit gondolsz, miért tartotta fontosnak, hogy egyházi vezetőként állást foglaljon ebben a kérdésben?

– Ahogy a pápa is fogalmaz az MI korunk egyik alapvető kihívása, így nem határolódhat el tőle az egyház sem, amely mindig alkalmazkodott az új idők eszközeihez. De mindig kivárt és csak megfelelő tapasztalat után foglalt állást. A pápa szerint az MI hasonló erejű társadalmi és gazdasági felfordulást hoz, mint amit a 19. századi ipari forradalom jelentett.  Névválasztásában is megjelenik az MI-üzenet: XIII. Leó pápát főként arról ismerjük, hogy az ipari forradalom idején a munkásosztály helyzetével és a társadalmi igazságossággal foglalkozott, a mostani egyházfő pedig ugyanilyen forradalmat lát az MI-ben. XIV. Leó egyúttal elődje, Ferenc pápa örökségét is tovább viszi, aki szintén utalt arra, hogy az MI komoly veszélyt jelenthet az emberiségre. Ahogy a pápa is utalt már rá, az egyház nem határolódik el a mesterséges intelligencia használatától, de ellenzi a korszerű technológia felügyelet és ellenőrzés nélküli terjedését, és arra figyelmeztet bennünket, hogy ne veszítsük el az emberi méltóságot az új eszközök használata közben.

XIV. Leó pápa arra figyelmeztetett, hogy az új technológia az „emberi méltóságot, az igazságosságot és a munkát” veszélyezteti. Fotó: AFP

– Lelkipásztorként hogyan látod, milyen szerepet kaphat a mesterséges intelligencia a papi gyakorlatban?

– Az MI már most is jelen lehet a szolgálatunkban, használhatjuk például prédikáció-előkészítéshez. Ez időtakarékos megoldás lehet, de az eszköz nem válhat céllá, és sosem helyettesítheti a személyünket. Ha egy gép ír meg helyettem egy beszédet, akkor az üres és személytelen lesz. Sablonnak, kiindulópontnak használható, de személyre kell szabni és valós érzelmekkel, mindennapi példákkal megtölteni, mert ezektől lesz jó és a hívők számára is befogadható a beszéd.

– Svájcban a Deus in Machina néven ismert kutatóprojektben egy Jézus-alapú MI‑avatar jelent meg a gyóntatószékben, ahol az emberek kérdéseket tehettek fel neki a hitükről, lelki dilemmáikról. Elképzelhető-e, hogy a mesterséges intelligencia részt vegyen valaha ebben a szentségi gyakorlatban?

– Ez a téma valóban sokakat érdekel és provokatív kérdéseket vet fel. Jelenleg az sem tisztázott, hogy a gyóntatószékbe vihetünk-e be telefont, vagy nem. Hívő és a pap oldalról egyaránt. Mert a telefon rögzít, adatot tárol, így tulajdonképpen egy harmadik félnek minősül. A gyónás pedig csak két fél között lehetséges. Emellett a gyónás nem pusztán beszélgetés vagy pszichológiai tanácsadás. Ez szentség. Krisztus saját jelenléte valósul meg benne a pap szolgálata által. Csak a felszentelt papnak van hatalma feloldozást adni, ezért egy mesterséges intelligencia nem lehet gyóntató, akármilyen tudása is van teológiából. A feloldozás mindig személyes és szentségi marad. Ebben az MI nem pótolhatja az embert, sem Krisztust.

Jézus illusztrációja, mesterséges intelligencia által generálva. Forrás: theguardian.com

– Az interneten megannyi irányzat terjed, amelyek valamilyen formában a mesterséges intelligenciához kötik Jézus Krisztus második eljövetelét. Mit mond erről a Biblia?

– A Bibliában sok helyen van szó Jézus második eljöveteléről, de ez nehéz kérdés, mert míg az első eljöveteléről konkrét, történelmi beszámolóink vannak, a másodikról inkább látomások és szimbolikus leírások. Leginkább a Jelenések könyve foglalkozik vele, ahol János az Isten országáról és a mennyei Jeruzsálemről ír, de ezeket sem mindig könnyű pontosan értelmezni.

Krisztus eljövetele nem technológiai esemény. Az időtlenség, amiről az evangélium beszél, nem órával mérhető dolog. „Nem tudjátok sem a napot, sem az órát” – mondja Jézus. Az a kihívás, hogy ebben a felgyorsult világban meg tudunk-e maradni éberen, várakozva, imádságban. A második eljövetel titok marad, de a készület lehetőségét minden nap megkapjuk, még egy algoritmusokkal teli világban is.

Jézus azt mondta, hogy az Isten országa köztünk van, vagyis már most is jelen lehet bennünk, ha továbbadjuk Isten szeretetét. De a mennyek országa ennél több: ott maga az Isten van teljesen jelen, amit mi itt a földön csak homályosan érzékelünk. Az Újszövetségben is van olyan rész, ami azt mondja, hogy most még csak tükör által látjuk az Istent, de egyszer majd színről színre fogjuk.

A személyes véleményen ugyanakkor az, hogy nem Isten jön el újra a földre, hanem mi fogunk eljutni hozzá, amikor meghalunk. A második eljövetel így inkább a mi odajutásunkat jelenti, nem feltétlen azt, hogy Jézus újra fizikai formában visszajön a földre.

– Etikai téren milyen veszélyeket látsz az MI kapcsán, különösen a keresztény tanítás szempontjából?

–  A mesterséges intelligencia egy nagy adatgyűjteményből dolgozik. Elolvassa a dolgokat gyorsan, de nem gondolkodik úgy, mint egy ember. Ha tele van az internet rossz információkkal, azt is beépíti, mert nem tudja megkülönböztetni, hogy mi igaz és mi nem. És ez nagy gond, mert hiába válaszol szépen, ha rossz alapból indul ki, akkor rossz következtetésre jut. Ha félrevezetik, akkor félrevezet másokat is.

A másik probléma az, hogy a mesterséges intelligencia csak olyan, mintha intelligencia lenne, de valójában nem az. Mint amikor valami olyan, mintha hús lenne, de csak valami húskészítmény. Pont ezért kell mindig ember, aki irányítja és ellenőrzi. Mert ha jó alapokat adunk neki, akkor sok mindenre jól használható. De ha nem figyelünk, félrevisz.

A személyesség is hiányzik belőle. Nem tud úgy jelen lenni, mint egy ember. Nem lehet rábízni etikai vagy lelki kérdéseket, mert azok, akik ezt a technológiát létrehozták, azok azt is beállították, hogy milyen válaszokat adjon, és milyeneket ne. Így az egész rendszer azt az értékrendet képviseli, amit a készítője akar. Emiatt nem tudja, és nem is fogja tudni helyettesíteni például a papot vagy a lelki vezetőt. Mert hiányzik belőle a valódi gondolkodás, a személyesség és a felelősségvállalás. És talán ez a legnagyobb veszély, hogy könnyű azt mondani, hogy „nem én mondtam, hanem a gép”, de ettől még a felelősség a miénk marad. Csak az ember hajlamos ezt is áthárítani.

Úgy gondolom, hogy nem kell félnünk az új eszközöktől, de mértékletesen és felelősségteljesen kell használni azokat. A technológiánál pedig sokkal fontosabb az, hogy hűek maradjunk ahhoz, aki a „kezdet és a vég”.