Fejlesztések, kihívások, új együttműködések – félidős mérleg a város élén

– Az országgyűlési választásokat követően új parlamenti képviselője lett a térségnek, és új kormány alakult. Mit jelenthet ez Kiskunfélegyháza számára?
– Jól látható, hogy a választók többsége a változás mellett döntött. Ugyanakkor ötven nap még nagyon rövid idő ahhoz, hogy meg lehessen ítélni egy új kormány munkáját. Korai lenne arról beszélni, hogy sikeres lesz-e, vagy mennyire tudja megvalósítani a vállalásait. Ezt valószínűleg az év vége felé már tisztábban látjuk.
Az új országgyűlési képviselővel, dr. Kovács Gyulával már áttekintettük a város legfontosabb ügyeit. Azt remélem, hogy mielőbb kialakul az a munkakapcsolat, amely hosszú távon is eredményes együttműködést tesz lehetővé.
Mindig azt vallottam, hogy egy önkormányzatnak nem pártpolitikát kell folytatnia. Nekünk az a feladatunk, hogy az éppen hivatalban lévő kormánnyal megtaláljuk az együttműködés lehetőségét a város érdekében. Ez nem politikai irányváltást jelent, hanem azt, hogy a félegyházi emberek érdekeit képviseljük. Ugyanakkor azt is fontosnak tartom, hogy a mindenkori kormány partnerként tekintsen az önkormányzatokra.
– A Molnártelepi út felújítása évek óta napirenden van. Hol tart most a beruházás?
– Vannak olyan ügyek, amelyeket még tíz év alatt sem sikerül lezárni. A Molnártelepi út is ilyen. Korábban ugyan nyertünk rá pályázati támogatást, de időközben kiderült, hogy az eredeti műszaki tartalommal nem valósítható meg, ezért saját forrást kellett biztosítanunk. A Hulladékgazdálkodási Zrt.-ben lévő üzletrész értékesítéséből befolyt 564 millió forintot tudjuk erre a célra fordítani. A szükséges területet megkaptuk a MÁV-tól, elkészült az engedélyezési terv, jelenleg az építési engedély kiadására várunk. Tudom, hogy az ott élők türelme régóta próbára van téve, ezért számomra is kiemelt ügy, hogy a beruházás végre ne csak ígéret, hanem megvalósuló fejlesztés legyen. Az augusztusi képviselő-testületi ülésen dönthetünk a közbeszerzés kiírásáról. Bízom benne, hogy ősszel kiválasztjuk a kivitelezőt, és még idén megkezdődhet a munka. Jó lenne, ha egy év múlva már az elkészült útról beszélhetnénk.
A beruházás előkészítéseként a város 25 millió forintos saját forrásból már kiépítette az út menti közvilágítást.
– A városnak ugyanakkor számos más felújítási feladata is van.
– Így van. A Molnártelepi út mellett több intézmény korszerűsítése is sürgető. Ilyen például a Göllesz-intézmény, ahol az elmúlt években jelentősen nőtt a gyermeklétszám, miközben az épület állapota folyamatosan romlik. Erről már tájékoztattam az országgyűlési képviselőt és az illetékes minisztérium vezetését is.
Egyre sürgetőbb a városháza felújítása is, de a Szent István Templom is felújításra szorul. Rendszeresen kritika ér bennünket a Fürdőszálló hasznosítása okán. A Fürdőszálló valóban a város egyik legértékesebb épülete, ugyanakkor felújítása milliárdos nagyságrendű beruházás lenne, amelyet az önkormányzat önerőből nem tud finanszírozni. Ráadásul az üzemeltetése is komoly kihívást jelentene. Éppen ezért meg kell fontolni mit valósítunk meg, mely hosszú távon fentartható lesz a város számára.
Közben folyamatos feladatot jelent az úthálózat, a járdák karbantartása, valamint a földutak szilárd burkolattal történő ellátása is. Ezért mindig fontossági sorrendet kell felállítanunk. Az elsődleges feladat a város biztonságos működtetése, ezt követhetik a fejlesztések.
Szerencsére Kiskunfélegyháza gazdasági helyzete stabil, az önkormányzatnak nincs adóssága. Ennek köszönhetően több beruházást is saját forrásból valósítottunk meg. Elkészült például a Kőrösi út felújítása, és hamarosan megkezdődik a Bajza utca rekonstrukciója is.
– Sok lakossági panasz érkezik a rolleresekre és a közterületeken tartózkodó hajléktalanokra. Mit tud tenni az önkormányzat?
– A főutcán történt rolleres balesetet követően a képviselő-testület szigorította az elektromos rollerek használatára vonatkozó szabályokat. A szabályok megalkotása azonban csak az első lépés, azok betartatása már jóval nehezebb feladat, ennek hatékonyságán a közterületfelügyelet és a rendőrség közösen dolgozik.
A hajléktalanság kérdése szintén minden nyáron visszatérő probléma. Fontos tudni, hogy a hajléktalan embereknek ugyanúgy joguk van közterületen tartózkodni, mint bárki másnak. A gondot sok esetben nem a jelenlétük, hanem egyesek viselkedése okozza.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy 2011 óta Kiskunfélegyházán országos befogadású hajléktalanszálló működik, ezért az itt élő hajléktalanok jelentős része nem helyi lakos. A félegyházi emberekért természetesen felelősséget vállalunk, de az ország más településeiről érkezők problémáit nem egyedül Kiskunfélegyházának kell megoldania.
Ezért felülvizsgáljuk a hajléktalanszálló jelenlegi működését. A célunk az, hogy a jövőben elsősorban a félegyházi járás hajléktalanjait lássa el, miközben az egykori Bankfalui Általános Iskola épülete – különösen a tornaterem – sportközpontként is hasznosulhatna.
– A nyári hőségben sok kritika érte az önkormányzatot amiatt, hogy nincs minden intézményben légkondicionáló.
– Jogos felvetés, ugyanakkor ez összetettebb kérdés annál, mint hogy felszerelünk néhány klímaberendezést. A régebbi épületekben sok esetben előbb a villamos hálózatot kell korszerűsíteni, ami jelentősen növeli a költségeket és a kivitelezési időt.
Az idei évben a Kapocs Gyermekvédelmi Intézmény Hunyadi utcai épületében nyílászárókat cseréltünk, korszerűsítettük a fűtési rendszert, valamint klimatizáltuk az emeleti helyiségeket. Jelenleg a Móravárosi Óvodában is zajlik a klímák kiépítése.
Korábban a Nádasdy utcai szociális otthonban valamennyi nyílászárót kicseréltük, mindkét intézményben felújítottuk a vizesblokkokat, a Csanyi úti otthon teljes tetőszerkezetének felújítása pedig 170 millió forintba került. Véleményem szerint először a legsürgősebb problémákat – például a beázást – kellett megszüntetni, és ezt követheti a klimatizálás.
Közben folyamatosan újítjuk fel az óvodákat és bölcsődéket is. Jelenleg a Bankfalui Óvoda korszerűsítése zajlik 35 millió forintból, ráadásul örömteli, hogy a növekvő gyermeklétszám miatt szeptembertől egy új csoport is indulhat.
Az önkormányzati bérlakások felújítására idén eddig 40 millió forintot fordítottunk, a fogyatékkal élők nappali intézményében pedig a fűtés korszerűsítése és a vizesblokkok felújítása zajlik. Hamarosan megkezdődik a strand úgynevezett „sajtmedencéjének” gépészeti korszerűsítése is, és szeretnénk még idén elindítani az 5-ös út melletti kerékpárút felújítását.
Sok olyan beruházás folyik jelenleg a városban, amely kevésbé látványos, de a mindennapi működés szempontjából rendkívül fontos.
– Nagy visszhangot váltott ki a Petőfi lakótelepre tervezett biomassza-erőmű. Hol tart most ez az ügy?
– Abban mindenki egyetért, hogy a lakótelepi fűtőmű korszerűsítésére szükség van. A több kilométer hosszú távhővezeték teljes felújítására 1,5 milliárd forint támogatást nyert a Kiskunfélegyházi Fejlesztési Nonprofit Kft. Ebből épülhet meg az új vezetékrendszer is és a vezérléstechnika is korszerűsítésre kerül.
Az erőmű lehetséges helyszínét és technológiáját jelenleg szakértők bevonásával vizsgáljuk. A hatékony működés feltétele, hogy az erőmű a fűtőmű egy kilométeres körzetében épüljön meg. Egyelőre nincs végleges döntés sem a helyszínről, sem az alkalmazott technológiáról. Lakossági bizalom nélkül ilyen beruházást nem lehet és nem is szabad végig vinni, ezért minden érdemi döntés előtt fontosnak tartjuk a szakmai vizsgálatok eredményeinek ismertetését és a lakosság tájékoztatását. Olyan megoldást szeretnénk találni, amely egyszerre biztosítja az ellátásbiztonságot és megfelel a környezetvédelmi elvárásoknak.
– A városi kórház helyzete továbbra is kiemelt téma. Sokan az aktív ellátás visszaállítását szeretnék.
– A kórház nem önkormányzati fenntartású intézmény, ennek ellenére minden évben támogatjuk a szakrendelések működését mintegy 20 millió forinttal, hogy csökkenjenek a várólisták. Emellett rendszeresen hozzájárulunk orvosi eszközök beszerzéséhez is. Az aktív fekvőbeteg-ellátás visszaállítására azonban jelenleg nem látok reális lehetőséget, ehhez egy mindenképpen kormányzati szintű lépések szükségesek.
– A közösségi médiában gyakran éles kritikáknak adnak hangot a félegyháziak. Hogyan viseli ezeket?
– Az építő jellegű kritikát mindig érdemes meghallgatni, mert tanulhatunk belőle. Az utóbbi időben azonban egyre több olyan hozzászólással találkozunk, amely inkább rosszindulatú, megalapozatlan vádaskodás, ráadásul sokszor név és arc nélkül.
Természetesen nem esik jól, de igyekszem ezeket a helyükön kezelni. A vádaskodások ellenére nincsenek félelmeim, nyugodt vagyok, mert minden döntésemmel el tudok számolni. Az önkormányzat gazdálkodását rendszeresen ellenőrzi az Állami Számvevőszék és a Magyar Államkincstár, és minden vizsgálat során kiemelkedően jó értékelést kapunk.
Azt szeretném, ha a félegyházi közéletben több lenne a párbeszéd és kevesebb a személyeskedés. Lehet vitatkozni döntésekről, lehet másként látni fejlesztési irányokat, de a város érdeke közös. Én továbbra is abban hiszek, hogy Kiskunfélegyházát nyugodt, kiszámítható munkával, felelős gazdálkodással és együttműködéssel lehet előrevinni. A következő időszakban is ezen fogunk dolgozni.






