Egyetlen szikra is elég
– Mit jelent a tűzgyújtási tilalom az erdészek mindennapi munkájában?
– Ilyenkor jelentősen megnő a terhelésünk. A kollégáink – különösen a kerületvezető erdészek – napi szinten ellenőrzik a területeket, figyelik a tűzgyújtás nyomait, és fokozottan ügyelnek a vagyonvédelemre is. Ezekben a hónapokban veszélyt jelenthet az emberi figyelmetlenség – akár a természetjárók hanyagsága – vagy a mezőgazdasági gépek elhanyagoltsága is. Elég egy rossz állapotú kipufogó, vagy egy eldobott cigarettacsikk, és már kész is a baj. Volt már olyan esetünk, ahol a nyomokból látni lehetett, hogy merre haladt a traktor, mert a kipufogóból kicsapódó szikra nyomán kigyulladt a növényzet. A régi gépek különösen veszélyesek, de sajnos még mindig sok ilyen van forgalomban. Hiába van ma már sok modern eszköz szikrafogóval, ha a karbantartás hiányos, a veszély ugyanúgy fennáll. És ne felejtsük el: 57 ezer hektárnyi területet kezelünk. Nem tudunk minden fához embert állítani, ezért is számítunk a látogatók felelősségteljes magatartására.
– Milyen konkrét esetek történtek a közelmúltban, aminek a tanulságát érdemes levonni?
– A közelmúltban két kisebb, de komoly figyelmeztető erejű tűzünk is volt: Császártöltés és Soltvadkert környékén. Szerencsére nem vált belőlük koronatűz, de így is másfél, illetve fél hektár erdő károsodott. Császártöltésen a terület egy része annyira megsérült, hogy újra kell ültetni. A korábbi években volt olyan tűz is, ahol több mint ezer hektár égett le, ennek nyomai máig láthatóak. Ezek után hosszú a rehabilitáció. Előbb be kell jelenteni a kárt az Agrárminisztériumnál, majd engedélyt kérünk az előrehozott termelésre. Ezután kivágjuk a károsodott részt, talaj-előkészítés következik, majd újraültetjük a területet, fajtól függően lombos vagy fenyő állománnyal. Az új erdő hivatalosan csak 3–10 év múlva minősül ismét „erdőnek”. Egy fenyő például lassan nő, de jobban bírja a klímaváltozás hatásait. A száraz, csapadékhiányos homokhátságon ez kulcskérdés.
– Nektek is vannak tűzoltó eszközeitek?
– A Vajdasággal közösen fut egy határon átnyúló projektünk, aminek részét képezi némi eszközbeszerzés is. Ezek segítségével főleg az utómunkálatoknál tudjuk kiegészíteni a tűzoltóság munkáját. Ilyen például a puttonyfecskendő, amit a hátunkon viszünk ki 20 liter vízzel, vagy a gyorsbeavatkozó egység, amit egy pickupra szerelünk. Ezzel el tudjuk érni azokat a pontokat is, ahová a nehézgépjárművek be sem tudnak hajtani, főleg a laza homoktalaj miatt. Nem az a célunk, hogy a katasztrófavédelem helyett dolgozzunk, hanem az, hogy mi is tudjunk segíteni a fenntartási, őrzési munkákban, és a tűz elfojtása után megelőzzük a visszagyulladást. A múlt héten például terepgyakorlatot tartottunk a tűzoltókkal közösen – még a traktor is elakadt a homokban, nemhogy a tűzoltóautók.
– Mit tehetnek a természetjárók a tüzesetek megelőzése érdekében?
– Elsősorban figyeljenek. Ne gyújtsanak tüzet, még gázrózsát se használjanak, bármennyire is szabályosnak tűnik. Ne dobjanak el csikket, még az újabb „tűz nélküli” dohánytermékek is rejthetnek fémlemez darabot, ami hosszú idő után is tüzet okozhat. Kerüljék az üveg mécseseket az utak mentén, ezek nagyítóként működhetnek a napsütésben. Ha valaki tüzet vagy füstöt lát, azonnal hívja a 112-t, és próbálja a lehető legpontosabban megadni a helyszínt. Ha tudja, hogy ki a terület gazdálkodója, őt is értesítse. A gyors reakció sokszor életmentő lehet, a természet életéé is.
