A 2026-ban napvilágot látott, magyar és román nyelvű kiadvány különleges időpontban készült el: megjelenése egybeesik az 1881-ben alapított Aradi Kölcsey Egyesület fennállásának 145. évfordulójával. A kötet az Arad Megyei Kulturális Központ támogatásával, pályázati forrásból valósult meg, és jelentős hozzájárulást nyújt Arad városa és vármegyéje 19. századi történelmének, különösen az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc eseményeinek alaposabb megismeréséhez.

Egy gyűjtemény, amelynek minden darabja történetet mesél

Fekete Károly a bemutatón felidézte, hogy a Kölcsey Egyesület 145 éves tevékenységének egyik legjelentősebb eredménye az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc Ereklyemúzeumának létrehozása. A 19. században a vidéki múzeumalapításokban meghatározó szerepet vállaltak a civil egyesületek. Az 1881-ben megalakult aradi Kölcsey Egyesület is olyan közművelődési intézmény létrehozását tűzte ki célul, amely a város szellemi és kulturális fejlődésének szolgálatába állhat.

Az aradi kezdeményezés azonban történelmi sajátosságai miatt különleges jelentőséget kapott. A múzeumalapítás ugyanis összekapcsolódott az aradi vértanúk emlékezetének ápolásával. Az Ereklyemúzeum gyűjteménye így idővel nemcsak kulturális és történelmi értéket képviselt, hanem a várossal együtt nemzeti emlékhellyé is vált.

Az Ereklyemúzeum történetében új fejezetet jelentett a 2010-ben kezdődő, európai uniós támogatással megvalósuló együttműködés. Az aradi múzeumkomplexum, a budapesti Hadtörténeti Múzeum és a szegedi Móra Ferenc Múzeum közös munkájának eredményeként megkezdődhetett az egykori gyűjtemény anyagának feldolgozása és publikálása.

Hetvenhét portré, amelyek közül sok az egyetlen fennmaradt ábrázolás

A most bemutatott kötet alapja az Ereklyemúzeum anyagát képző, korábban sehol nem publikált arcképsorozat, az 1848–1849-es szabadságharc aradi foglyairól. Fekete Károly elmondta, hogy a kiadványban helyet kapott rajzokat Rákóczi-Parchetich Hugó, az Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette fogolytársairól.

– A 77 portréból álló sorozat az 1848–1849-es szabadságharc jelentős és kevésbé ismert szereplőit örökíti meg. Különleges értékét az adja, hogy az ábrázolt személyek többségéről ezek a rajzok jelentik az egyetlen fennmaradt képi emléket. A kötet nemcsak egy különleges rajzgyűjteményt tesz hozzáférhetővé, hanem emberi sorsokat, életrajzokat és történelmi összefüggéseket is feltár. A portrék révén olyan honvédek, tisztek és egykori foglyok arca válik láthatóvá, akiknek története sok esetben eddig kevéssé volt ismert. A pasztellképek további érdekessége, hogy fogkefével készítette az alkotó – mondta.

A kiadvány a Parchetich-féle portrék mellett Berzsenyi Lénárd rajzaiból is válogat. A huszárezredes olmützi fogsága idején készített arcképeiből azokat emelték be a szerzők, amelyek valamilyen módon Aradhoz kötődnek, elsősorban az elítélés helyszíne révén.

A szerzők fontosnak tartották, hogy a képek ne csupán önmagukban jelenjenek meg. Minden ábrázolt személyhez életrajzi ismertetést is kapcsoltak.

A kötet a portrék mellett Arad történetének további fontos részleteit is feldolgozza. Olvashatunk benne többek között Arad korabeli városképéről, a várbeli börtönéletről, valamint a szabadságharc eseményeihez kapcsolódó aradi emlékezésekről. Így például Arany János Aradon írt, Petőfi Sándornak címzett leveléből is találunk részleteket.

Kiskunfélegyházi vonatkozás: Boczonádi Szabó József portréja

A közönség számára különösen érdekes kapcsolódási pontot jelentett Piroska István ismertetése, aki a kötet helyi vonatkozásait is kiemelte.

– Az Aradon raboskodó honvédek között ott volt Boczonádi Szabó József, Kiskunfélegyháza egyik legnagyobb tiszteletben álló 1848-as személyisége. Portréja szintén megtalálható a Rákóczi-Parchetich Hugó által készített arcképsorozatban, így a félegyházi születésű honvéd története is helyet kapott a kiadványban. A szabadságharc bukását követően először halálra, majd várfogságra ítélték. Aradon is raboskodott, végül kegyelmet kapott, és visszatérhetett szülővárosába – mondta.

A róla fennmaradt portré különösen értékes dokumentum, hiszen egyszerre kapcsolja össze az aradi várbörtön történetét, a szabadságharc emlékezetét és Kiskunfélegyháza helytörténetét. A portré papíralapú másolatát a szerzők a könyvbemutató végén a városi könyvtárnak ajándékozták.

A bemutatón közreműködött Hideg János László középiskolai tanár, a megjelenteket Kállainé Vereb Mária, a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület elnöke köszöntötte.