Egy orvos, aki mindig tudni akarta, hogy van a beteg – Megemlékezés dr. Garai István Leventéről

A megemlékezést a Magyar Szocialista Párt Kiskunfélegyházi Szervezete és a Demokrácia és Szolidaritás Félegyháza Alapítvány szervezte. A rendezvényen Horváth Tamás, az MSZP választókerületi elnöke idézte fel a sokak által szeretett és tisztelt közéleti személyiség életútját. Mint mondta: dr. Garai István nem csupán a szakértelmével, hanem az emberségével is kiemelkedett.
Kerékpárral járta körzetét és gyakran úgy tűnt, csak egy kávéra, egy rövid beszélgetésre tér be a családokhoz – de ezeknek az alkalmaknak mindig célja volt. Tudni akarta, hogy érzik magukat a betegei, szükségük van-e valamire, rendben van-e a házipatika, jól vannak-e a gyerekek. Különleges figyelemmel fordult az idősek felé, szívesen hallgatta történeteiket, és mindig tanult azokból.
Egész életét áthatotta a tudásvágy. Egyetemi továbbképzéseken gyarapította ismereteit, napjai gyakran mintha hosszabbak lettek voltak 24 óránál – az orvosi munka mellett a közéleti szerepvállalásra is nagy hangsúlyt fektetett. Több cikluson keresztül volt országgyűlési és önkormányzati képviselő, aki soha nem veszítette el a kapcsolatot választóival. Elévülhetetlen érdemei vannak a városi kórház rehabilitációs osztályának fejlesztésében, a helyi iskolák megújításában, a közúthálózat korszerűsítésében – és még sok más, ma is érezhető eredményben.
Dr. Garai István Levente a rendszerváltás óta a leghosszabb ideig képviselte Kiskunfélegyházát az Országgyűlésben. Meggyőződéses baloldaliként mindig következetes és hiteles maradt, de sosem volt megosztó: véleménye határozott volt, de egyszer sem bántó, céljai pedig mindig a közösség érdekeit szolgálták.
Magánéletében is példaértékű volt: feleségével szeretetben nevelték fiukat, Leventét, akihez különleges kapcsolat fűzte. Édesapjával mély, szinte baráti viszonyt ápolt – tanácsait gyakran kikérte, döntései előtt vele beszélte meg az élet nagy kérdéseit. Az édesapa elvesztése mély törést okozott benne, amit soha nem tudott teljesen feldolgozni. Talán ez is közrejátszott egészségének hirtelen romlásában.
– Mondják, hogy a szem a lélek tükre. Ha felidézem István arcát, a szemeiben ott ragyogott éles elméje, embersége és önzetlensége. Kivételes orvos és rendkívüli ember volt – zárta szavait Horváth Tamás.
A város hálával és tisztelettel őrzi emlékét. Dr. Garai István Levente nem csupán egy név a múltból – sokak számára ma is a példakép, a segítő, a megbízható társ és a közösségért élő ember szimbóluma.