Nedeczky Júlia hegymászó, pszichológus és zenész. A hegyek és a hegymászás iránt 19 éves korában köteleződött el, azóta álma és célja volt, hogy feljusson egy 8000-res tetejére. A mászás számára önkiteljesedés, amelynek mellékesen van sportértéke is, de a lényeg a nagyfokú szeretet a hegyek iránt.

– Nem arra kaptam az életet, hogy dédelgessem, hanem hogy valódi életet fakasszak belőle, éljek vele. Isten nem azt várja el tőlem, hogy otthon üljek, hanem feladatot adott: használjam az életem, s a magokat, amiket tőle kaptam, bontakoztassam ki. Ez egyfelől önmegvalósítás, másfelől hatás mások életére a sajátomon keresztül – vallja.

Út a hegymászáshoz

Képes beszámolójában felidézte, hogyan jutott el a kezdeti mászásoktól a világ legmagasabb hegyeiig. Mesélt korai élményeiről – arról, hogy már gyermekként is szeretett mászókázni, hegyeket rajzolni –, majd arról az útról, amely a Mátra, a Magas-Tátra és az Alpok világából a magashegyi expedíciókig vezetett.

Mint elmondta, a hegymászás mellett 19 évesen köteleződött el, Koncz Ákos hatására.

– Egy beszélgetés hatására tudatosult bennem, hogy hegymászónak születtem, és ez a hivatásom. Váratlanul és hirtelen történt a megvilágosodás, ám annál bizonyosabb és egyértelmű volt. 1993-ban ismertem meg először egy valóságos magyar hegymászót, aki testközelbe hozta számomra a korábban csak tudattalanul áhított vonzódást. Az ő szájából hangzottak el a sorsfordító szavak: “Hegymászó, Himalája, Nyolcezres csúcs”. E három szó, mint egy-egy varázsütés gyújtottak bennem fényt. Megtaláltam az utamat, és bizonyosan éreztem, hogy ez a szerelem egy életre szól – mondta.

A mászás hamar hivatássá és életformává vált. Elvégezte a sziklamászó tanfolyamot, majd a hegymászás különböző ágaival – jégmászás, magashegyi alpesi sziklamászás, mesterséges mászás – is megismerkedett, végül a magashegyi expedíciók világa ragadta magával leginkább. Úgy fogalmazott: ez számára az önkiteljesedés útja lett, amelyhez bátorság és erős hivatástudat kellett.

– Hegymászónak lenni számomra önazonosság, identitás. Ha éppen nem hegyen vagyok és mást csinálok, akkor is hegymászó vagyok – fogalmazott.

Előadásában beszélt a hegymászás nehézségeiről is: a gravitáció, a lavinaveszély, a kiszámíthatatlan időjárás, az oxigénhiány, valamint a gleccserek és a rajtuk húzódó, sokszor életveszélyes hóhidak mind komoly kihívást jelentenek. Saját élményei közül kiemelte, amikor gleccserhasadékba ereszkedett le egy hátizsákért, illetve azt is, hogy a félelem természetes része ennek a sportnak. Ő maga is szokott félni, de megtanulta kezelni ezeket a helyzeteket.

Az Alpoktól a Himalájáig

Megmászta többek között a Dolomitok sziklatornyait, Ausztria legmagasabb hegycsúcsát, a Grossglocknert (3798 m), az olaszországi Gran Paradiso hegyet (4040 m), a Mont Blanct (4809 m), valamint a Monte Rosa csúcsait is. Expedíciói során eljutott a Andok vonulatai közé is, ahol megmászta a Huascarán (több mint 6700 m), valamint a Aconcagua (6990 m) csúcsát. Járt az indiai Garhwal Himalája területén, valamint Kína és Pakisztán határában, a Karakorum hegyei között is, ahol 2003-ban, Erőss Zsolt mászótársával elérte a 8000 méter feletti magasságot.

A csúcselérés élményéről szólva azt is, elmondta, hogy gondolataiban a Himalája túlmutatott a földi világon, égbetörő hófehér hegyóriásaival egy kicsit az éghez tartozónak érezte azt. A csúcson töltött mintegy egy óra során egyfajta különleges egységet élt meg a heggyel, egyszerre érezte magát jelentéktelennek és felemelkedettnek. Ez az élmény azóta is meghatározó számára, amelyhez gyakran visszanyúl.

Test és lélek határán: a hegymászás belső útja

Az előadás során arra is rávilágított, hogy a hegymászás nemcsak fizikai, hanem komoly lelki munka is. Pszichológusként dolgozva kiemelte, hogy a mászás olyan, mint egy intenzív személyiségfejlesztő folyamat: kihívások elé állít, önismeretre tanít, segít a kudarcok őszinte megélésében, és megtanítja az embert arra, hogy értékelje mindazt, amije van. Mint fogalmazott, a hegyek között megtanulta a mértékletességet, és azt, hogy sokszor egészen kevés, például egy darab sátorponyva, vagy egy szék is elég a teljesség érzéséhez.

Az előadó számos zenei formáció tagjaként is koncertezik, előadásában zenészi oldalát is megemlítve komplex képet adott életútjáról. A közönség egy inspiráló, őszinte és elgondolkodtató est részese lehetett, amely nemcsak a hegymászásról, hanem az emberi kitartásról, hitről és belső utazásról is szólt.