– Az új pápa a Leó nevet választotta magának. Van-e valamilyen jelentősége és üzenete ennek?

– A névválasztás teljesen személyes döntés. Semmiféle előírás nincs erre az egyházban, és teológiai szempontból sincs különösebb jelentősége. Sem apostoliságra nem vezethető vissza, sem a Bibliára. A vélekedések szerint gyakran olyan név kerül elő, amely egy korábbi pápa örökségét idézi. XIII. Leó pápa például 1891-ben adta ki a Rerum Novarum enciklikát, amely a munkásosztály helyzetével foglalkozott. Ezért sokan azt remélik, hogy az új Leó pápa hasonló szociális érzékenységgel lép elődje nyomdokaiba. Ugyanakkor többen úgy gondolják – és erre maga az új pápa is utalt első beszédében –, hogy majd annak a gondolkodásmódnak, szemléletnek lesz a folytatója, amit Ferenc pápa is képviselt. Az is sokatmondó, hogy megválasztása után ellátogatott Ferenc pápa sírjához.

– Több mint egy évszázada nem volt Leó nevű pápa.

– XIII. Leó 1903-ban halt meg, vagyis több mint 120 éve nem viselte senki ezt a nevet. Azelőtt azonban több Leó nevű pápa is volt, akiket szentté avattak. Köztük Nagy Szent Leó, aki a béke pápája is volt. Tárgyalt Attila hun királlyal és az ő szavára fordult vissza Attila serege, megmentve így Rómát a pusztítástól. A Leó név tehát egyfajta örökséget is hordoz.

– A híradásokból rengeteg minden kiderül már a pápa személyéről. Például az, hogy melyik focicsapatnak szurkol, milyen autóval jár. De valójában mit jelent a pápaság?

– Fontosnak tartom külön választani a pápa személyét és hivatalát. Úgy látom, hogy most sokkal inkább a pápa személye az, ami az embereket érdekli, pedig hogyha a hit oldaláról nézzük, akkor majdnem mindegy, hogy ki a pápa, hiszen megvan a Krisztustól rendelt küldetése. Az egyház hite szerint a pápa Jézus Krisztus földi helytartója, Szent Péter apostol utódja, és az anyaszentegyház látható feje. Függetlenül a nevétől vagy személyes tulajdonságaitól, az ő küldetése változatlan: tanítani, erősíteni a hitet, vezetni a közösséget.

– Milyen bibliai alapokon nyugszik ez a küldetés?

– Több helyen is olvashatunk erről a Szentírásban. Amikor Péter apostol megvallja Jézus Krisztus istenségét, azt mondja neki Jézus: te Péter vagy, azaz kőszikla és én erre a kősziklára építem egyházamat. Tehát Péter apostol az alapja tulajdonképpen az egyháznak, és ez az alap meghatározza a felépítményt. De az is benne van a Jézus és a Péter közötti beszélgetésekben, hogy Péter imádkoztam érted, hogy testvéreidet erősítsd meg a hitben. Tehát a mindenkori pápának az az egyik feladata, hogy a krisztusi hitet erősítse bennünk. Amikor Jézus húsvét után megjelenik az apostoloknak és megkérdezi Pétertől, hogy szeretsz-e engem, Péter azt mondja, hogy tudod, uram, hogy szeretlek. Ekkor Jézus megbízza Pétert: legeltesd juhaimat, legeltesd bárányaimat. Vagyis ez azt jelenti, hogy gondoskodj azokról, akik az én tanítványaim lesznek, akik hisznek bennem. Mint ahogy a jó pásztor gondoskodik a nyájról, ugyanúgy kell Péternek is gondoskodnia a Krisztusban hívőkről. Ezek alapján világos, hogy a pápa feladata az is, hogy tanítsa és vezesse a híveket. Tanításai által pedig erősítse bennünk a krisztusi hitet. Az új pápa múltját és megnyilvánulásait figyelve sokan próbálnak következtetni arra, milyen vezetője lesz az egyháznak. De végül mindig ugyanaz marad a kérdés: betölti-e Péter szerepét, mint kőszikla, mint pásztor, mint tanító.

– Milyen gondolatok, eszmék lehetnek a legmeghatározóbbak XIV. Leó pápa szolgálatában?

– Első megszólalásában is már a békességet emelte ki, ezért feltételezhető, hogy a békét szeretné valahogy előmozdítani. Ferenc pápa is sokat tett a békéért – gondoljunk csak arra, amikor az orosz-ukrán háború kezdetén gyalog ment el az orosz nagykövetségre, hogy a béke mellett szóljon. Az új pápa szintén hangsúlyozta az ukrán-orosz háború, valamint a közel-keleti konfliktusok mielőbbi megoldásának fontosságát. Emellett a krisztusi értékek, mint a szeretet, az irgalmasság és a megbocsátás továbbra is meghatározók lesznek.

– Első pápai prédikációjában az egyház missziós szerepét is hangsúlyozta. Mit jelent ez pontosan?

– A missziós gondolat abból az életútból fakad, amit bejárt. Bár az Egyesült Államokban született, évtizedeket töltött misszióban, különböző országokban, például Peruban. A misszió az élete részévé vált, ezt jól mutatja például az, hogy felvette a perui állampolgárságot. A misszió lényege, hogy az emberekhez eljuttassuk Krisztus tanítását. Ez nemcsak hithirdetést jelent, hanem életformát is, olyan értékek továbbadását, mint a szeretet, a megbocsátás, és a közösségépítés. Nemcsak maga végezte ezt a szolgálatot, hanem másokat is felkészített rá, hiszen fiatalokat tanított, hogy ők is el tudják látni a misszionáriusi feladatokat.

– Mennyire időszerű ma ez a gondolat?

– Nagyon is. Bár nem új keletű. Már II. János Pál pápa is hangsúlyozta, hogy Európa újraevangelizálására van szükség. Olyan társadalmakról beszélt, amelyek régen keresztény alapokon nyugodtak, de mára közömbössé váltak vallási szempontból. A cél, hogy ezek az emberek ismét nyitottá váljanak a hitre és a keresztény értékekre. II. János Pál – és sokak szerint a mostani egyházfő is – úgy véli, hogy Krisztus az egyetlen biztos jövő az emberiség számára. Egy olyan társadalomban, ahol nincs szeretet, megbocsátás és irgalom, ott nincs valódi jövő sem.

– Mitől lesz „jó pápa” valaki?

– Attól, hogy hű marad a küldetéséhez. Ha a pápaságot nem pozícióként, hanem szolgálatként éli meg, vagyis a jó pásztor szerepében vezeti a közösséget, akkor mondhatjuk, hogy „jó pápa”. Ha az evangéliumot hirdeti és a hívek hitét erősíti, akkor teljesíti azt a feladatot, amit Jézus egykor Péterre bízott. Hogy ebből a küldetésből mit sikerül megvalósítani, az a jövő kérdése. A következő évek fogják megmutatni, hogyan bontakozik ki mindez a gyakorlatban.

Borítókép: Vatican News