Ázsia, Afrika és Európa vulkánvidékeire kalauzolta el hallgatóságát dr. Szilassi Péter a Földrajzi szabadegyetem legutóbbi előadásán. A látványos fotókkal és személyes élményekkel színesített esten a vulkánok természeti erejéről, az ember és a természet kapcsolatáról, valamint különleges kultúrákról is szó esett.

A Petőfi Sándor Városi Könyvtár ismeretterjesztő sorozatának vendége ezúttal dr. Szilassi Péter egyetemi docens, a Magyar Tudományos Akadémia doktora volt, aki „Földrajzos szemmel 3 kontinens vulkánjain” címmel tartott előadást. Az est házigazdája Bense Zoltán földrajztanár, hegymászó, a Batthyány Lajos Általános Iskola igazgatója volt.

Az előadó már a beszélgetés elején hangsúlyozta: geográfusként nemcsak a tájak szépségét figyeli, hanem azt is, hogyan és miért alakultak olyanná, amilyenek. A vulkánokkal kapcsolatban úgy fogalmazott, az emberekben egyszerre van jelen a kíváncsiság, a félelem és a csodálat.

Az est során Indonézia vulkánjairól, Jáva és Bali különleges világáról, valamint Jemen és Európa vulkanikus térségeiről is szó esett. Dr. Szilassi Péter bemutatta, hogyan formálják a vulkánok nemcsak a tájat, hanem az ott élő emberek mindennapjait és kultúráját is.

Különösen érdekes volt az a gondolat, hogy a legveszélyesebb vulkáni területeken élnek sokszor a legtöbben. Ennek oka a rendkívül termékeny vulkáni talaj, amely kiváló mezőgazdasági lehetőségeket biztosít. Az előadó beszélt a rizsteraszokról, a kávéültetvényekről és arról is, hogyan alkalmazkodnak az emberek a vulkánok közelségéhez.

A hallgatóság betekintést kapott az indonéz szigetvilág vallási és kulturális életébe is. A vulkánok számos helyen szent hegynek számítanak, az emberek pedig ma is mély tisztelettel fordulnak a természet erői felé. Az előadásban szó esett a híres buddhista és hindu templomokról, valamint arról is, hogyan él együtt az ember a folyamatos természeti veszéllyel.

Az európai példák között szóba került Szantorini vulkánkitörése, amely jelentős hatással volt az ókori civilizációkra, de Izland és az olasz vulkánvidékek is megjelentek az előadásban. A szakember külön kitért arra is, hogy Magyarországon ugyan már nincsenek aktív vulkánok, a vulkanikus múlt nyomai azonban ma is jól láthatók például a Bükkalján vagy a Tokaj környéki borvidékeken.

Az érdekes történetekkel, látványos felvételekkel és tudományos magyarázatokkal színesített előadás ismét bebizonyította, hogy a földrajz nem csupán térképek és adatok világa, hanem izgalmas utazás a természet és az ember kapcsolatának megértéséhez.