A közmeghallgatásokra rendszeresen felkészülten érkező Kis Kálmán ezúttal elismerő szavakkal kezdte felszólalását. Dicsérte a városvezetés és a polgármesteri hivatal munkatársainak tevékenységét, majd több, általa tapasztalt problémára is felhívta a figyelmet.

Elsőként a helyi közlekedési rendeletet érintette. Kifogásolta, hogy szerinte hiányos a táblázás, az ellenőrzés és a szabályok ismertetése. Mint fogalmazott, egyes elektromos rolleresek akár 40–60 kilométer/órás sebességgel is közlekednek, miközben más közlekedőknek – például a Kossuth utcában – alacsonyabb sebességhatárhoz kell igazodniuk. Javasolta, hogy vizsgálják meg a helyi fellépés lehetőségeit, akár a szükséges eszközök biztosításával.

Csányi József válaszában rámutatott: az elektromos rollerek használatának átfogó szabályozása országos hatáskörbe tartozik, ezért az önkormányzat és a rendőrség jelenleg csak korlátozott lehetőségekkel rendelkezik. A város bizonyos területekről kitilthatja ezeket a járműveket, illetve konkrét szabálysértések esetén intézkedhet, de általános használati szabályokat helyben nem alkothat. A polgármester a fiatal rolleresek esetében különösen veszélyesnek nevezte a megfelelő veszélyérzet hiányát, a nagy sebességet és a kis kerékméretből adódó balesetveszélyt. Mint mondta, várják az országos szabályozás megszületését, amely hatékonyabb fellépést tehet lehetővé.

Kis Kálmán a kerékpáros közlekedés biztonságával kapcsolatban is több észrevételt tett. A kijelölt kerékpáros útvonalak, az átkelők és a vasútállomás környékének biztonságát kifogásolta, és jobb útburkolati felfestéseket, jól látható jelzéseket, valamint táblákat sürgetett. Különösen az idősek, a látássérültek, az ingázó diákok és a gyalogosok védelmét tartotta fontosnak.

A felszólaló emellett több közterületi szabálytalanságra, köztük közlekedési és parkolási szabályszegésekre is felhívta a figyelmet. Szerinte gyakoribb és hatékonyabb közterület-felügyeleti ellenőrzésekre lenne szükség.

A közterületek rendjének javításáról szólva Csányi József elmondta, hogy Kertész-Farkas János városüzemeltetési osztályvezető új szemlélettel és ellenőrzési renddel szervezi át a közterület-felügyelet munkáját. November 1-jétől a rendőrség egy belvárosi körzeti megbízottat is az önkormányzathoz vezényelt, aki a közterület-felügyelőkkel együtt dolgozik.

A polgármester egy már sikeresen végrehajtott közös intézkedést is említett: egy áruházban tetten ért bolti tolvaj ügyében léptek fel együtt a munkatársak. Beszámolt a közterület-felügyelet tervezett létszám-, helyiség- és infrastruktúra-fejlesztéséről, valamint egy anonim online bejelentőfelület kialakításáról is. Utóbbin a bejelentők kódszám segítségével követhetnék nyomon az ügyek alakulását. A hatékonyabb munkavégzésben a rendőrséggel való együttműködés és a térfigyelő kamerarendszer is fontos szerepet kap.

Egy régi harang sorsa is szóba került

Szabó-Szűcs József, aki hosszú ideje kutatja és publikálja a félegyházi harangok történetét, egy 1927-ben városi és közbirtokossági összefogással létesített harang ügyét hozta szóba. Elmondása szerint a magántulajdonú telken található kis harangot a telektulajdonos többször is eladásra kínálta, a kért vételár pedig legutóbb már egymillió forintra emelkedett.

A felszólaló úgy véli, korabeli dokumentumok is alátámaszthatják, hogy a harang közösségi, illetve városi tulajdonban van. Arra volt kíváncsi, hogy az önkormányzat tesz-e lépéseket a műtárgy megóvása, tulajdonjogának tisztázása és megfelelő elhelyezése érdekében.

Csányi József tájékoztatása szerint már megkezdődött a tulajdonjog bizonyításának vizsgálata. Ígéretet tett arra, hogy utánanéz az ügy állásának, és 15 napon belül írásban tájékoztatja a felszólalót.

Kevés a férőhely az idősellátásban

Ágoston Tibor az idősek elhelyezésének nehézségeire hívta fel a figyelmet. Szerinte az idősödő városlakók számára nem áll rendelkezésre elegendő megfelelő férőhely a helyi szociális otthonokban, ezért többen kénytelenek más településre költözni. Azt kérdezte, tervezi-e az önkormányzat idősotthon bővítését, vagy olyan nyugdíjas-apartmanház kialakítását, ahol a lakók mindaddig önállóan élhetnek, amíg nem szorulnak ápolásra.

A polgármester elismerte az igény jogosságát, ugyanakkor a legnagyobb akadályt a szakképzett gondozói és ápolói munkaerő hiányában látja. Mint elmondta, 12 éves polgármestersége alatt alig fordult elő, hogy az összes szükséges álláshelyet tartósan sikerült volna betölteni.

A Csanyi úti telephely területe alkalmas lehetne a bővítésre, új férőhelyeket azonban megfelelő személyzet nélkül nem tudnak létrehozni. Korábban magánberuházók is érdeklődtek hasonló fejlesztések iránt, ám a szakemberhiány miatt ezek a tervek végül meghiúsultak. Az önálló lakrészekből álló idősek háza kapcsán szintén volt befektetői érdeklődés, ám az egyeztetések visszalépéssel zárultak. A városvezetés ugyanakkor továbbra is nyitott az újabb megkeresésekre.

Ágoston Tibor az ápolók áldozatos, fizikailag és lelkileg is megterhelő munkáját is méltatta, ugyanakkor az idősotthonokban tapasztalható nyári hőségre és az elavult elektromos hálózatra is felhívta a figyelmet. Elmondta, maga is szívesen adományozott volna klímaberendezést az intézményeknek, ám azt a tájékoztatást kapta, hogy a jelenlegi elektromos hálózat nem bírná el a berendezések működtetését. A munkakörülmények javításáról, a szükséges felújításokról és a civil támogatások lehetőségéről érdeklődött.

Csányi József válaszában felidézte az elmúlt évek intézményi fejlesztéseit. A Nádasdy utcai telephelyen nyílászáró- és fürdőblokk-felújítások történtek, a Csanyi úti intézményben pedig a tetőt újították fel. A klímaberendezések telepítésének és az ehhez szükséges villamoshálózat-fejlesztéseknek a lehetőségét már szakértők vizsgálják, hogy a következő nyárra előrelépés történhessen. Hangsúlyozta azonban, hogy a munkálatok idején is folyamatosan biztosítani kell a lakók ellátását, ezért a fejlesztések csak fokozatosan valósulhatnak meg.

Munkásszálló és útfelújítás

Egy másik felszólaló a Parkerdő utca egyik gazdasági területén kialakított, több mint száz férőhelyes munkásszálló engedélyezésének körülményeit kifogásolta.

A polgármester átvette az írásos beadványt, és jelezte, hogy a felvetések pontos megválaszolásához az illetékes szakmai munkatársak bevonásával megvizsgálják az ügyet. A kérdésekre 15 napon belül írásos választ ígért.

Kollár László a Molnártelepi út mellett működő vállalkozások képviseletében örömét fejezte ki a tervezett útfelújítás miatt, ugyanakkor arra kérdezett rá, hogy a balesetveszélyes kátyúkat még a tél beállta előtt kijavítják-e.

Csányi József tájékoztatása szerint az őszi kátyúzási és útfelújítási munkálatok már megkezdődtek. Mint mondta, tavasszal a Molnártelepi út környékén indult a kátyúzás, és várakozásai szerint az őszi munkálatokat is ezen a területen fejezhetik be.

Változások a kórházi ellátásban

A kiskunfélegyházi kórház jövője is szóba került. Egy felszólaló arra volt kíváncsi, hogy visszaállíthatják-e a korábbi egynapos sebészeti ellátást, illetve várhatók-e változások a járóbeteg-szakrendelések kínálatában.

A kérdésre dr. Kiss Ákos Csaba képviselő, idegsebész válaszolt, aki elsősorban a műtéti betegbiztonság fontosságát hangsúlyozta. Véleménye szerint a korszerű műtétekhez jelentős műszerezettségre, megfelelő számú műtétet végző szakemberre és összetett háttérellátásra van szükség, ezért szakmailag indokolt volt bizonyos kapacitások központosítása.

Dr. Körtvélyessy András telephelyvezető főorvos a szakrendelések kapcsán több kedvező változásról is beszámolt. Elmondta, hogy idén újraindult az onkológiai ellátás a félegyházi kórházban, december 1-jétől pedig ismét lesz urológiai szakrendelés a városban. Tavasszal az endokrinológiai ellátás is elindulhat, emellett a fül-orr-gégészeti és a szemészeti szakrendelések bővítését is tervezik.

A polgármester hozzátette: bár a kórházi ellátás megszervezése nem tartozik az önkormányzat hatáskörébe, a város egyeztetésekkel és lobbitevékenységgel igyekszik elősegíteni a helyi egészségügyi szolgáltatások fejlődését.

Mi lesz a strandfürdővel és a fürdőszállóval?

A felszólaló a strandfürdő és a fürdőszálló korábban tervezett komplex fejlesztésének elmaradására is rákérdezett. Arra volt kíváncsi, miért nem valósult meg a beruházás, és milyen lépéseket tesz a város az épület további állagromlásának megakadályozására.

Csányi József elmondta, hogy a komplex turisztikai beruházás koncepciója már elkészült, a megvalósításhoz azonban nem jelent meg a korábban várt pályázati felhívás. Így a fejlesztés finanszírozási lehetőség hiányában elmaradt.

A strandfürdő medencéinél ugyanakkor külön korszerűsítést terveznek. A vízforgatásos technológia kialakításához szükséges átalakítás tervezése már folyamatban van, a teljes tervdokumentáció pedig várhatóan év végére készülhet el. Ezt követően indulhat a kivitelezéshez szükséges közbeszerzési eljárás.

A fürdőszálló épületének állapotát szakértők is felmérték. A vizsgálat alapján a polgármester a jelenlegi állapot gazdaságos felújíthatóságát rendkívül kedvezőtlennek nevezte. Lehetséges megoldásként a bontás és az eredeti homlokzati megjelenés visszaépítése is felmerült, ehhez azonban szintén befektetőre lenne szükség. A fejlesztés elmaradásának hátterében tehát elsősorban a forráshiány, a befektető hiánya és az épület nehézkes újrahasznosíthatósága áll.