Minden napodon virágok illatát hozza a szellő, bogarak zümmögésétől, madarak énekétől hangos a lég.
A költők, énekesek, táncosok hónapja is vagy, az ígéret hava.

Sok, érzelmekben gazdag ünnepre, nemzeti és családi eseményekre virradnak napjaid.
Rajongó verseket írtak hozzád nagy versíróink, akik ekkor születtek: Radnóti Miklós, Berzsenyi Dániel, Vajda János, s nagy meseírónk, Lázár Ervin.
Keretes hónap vagy, hisz anyák napjával indulsz az első vasárnapon, időt szánsz a családokra, az utolsó vasárnapod csak a gyerekeké, s 31-e a testvérek világnapja. Egy jó testvér meg olyan, mint a májusi eső, aranyat ér.

Köszöntjük a tűzoltókat, az árvízvédőket, az ápolókat, hisz ők minden nap szembe kell hogy nézzenek az élet sötét oldalaival is.
25. napodon az eltűnt gyerekekre fókuszál a világ, ami nálunk az „Ezer lámpás éjszakája” elnevezést viseli, és mindannyiunknak köze van hozzá.
A természet virul, s ezt ünneplik kicsik és nagyok a madarak és fák, az állat-és növényszeretet, a nemzeti parkok, a méhek napján, és felhívod az emberek figyelmét a felelős állattartásra is.

Ezeken a napokon sok virágot ültetnek, fákat telepítenek, és a zsenge palántákat különböző praktikákkal óvják a három huncut fagyosszent jeges leheletétől. Szervác, Pongrác, Bonifác bizony néha csúnya tréfát űz a természettel, lekonyul a virágok feje, a szirmok lehullanak, és a méhecskék sietve próbálják elérni a menedéket adó kaptárokat.

Megemlékezünk, elfogadjuk, ünnepeljük ki-ki a maga felfogása szerint a sajtószabadságot, az információáramlást, a távközlést, tömegtájékoztatást, az internetet. A modern eszközök adta lehetőségekkel élni kell, hisz gyorsabban jutnak el a hírek a Föld egyik távoli pontjáról a másikra, egy gombnyomásra megtudjuk, amit már elfelejtettünk vagy még nem is hallottunk róla, de vigyázni kell, mindennek van árnyoldala is. Óvatosan bánjunk a szóval, ne higgyünk el mindent, nézzünk utána, ha valami gyanús, ne hagyjuk magunkat itt se becsapni.

Szép napjaid optimizmust hoznak, cirógató fényességeddel ezernyi virágba borítod a valóságot és szerelmes álmainkat. Harsogó színeiddel csalogatsz a természetbe, és a piacon roppanó cseresznye, mézédes eper vár.

A lányok újra kapnak májusfát, vannak falvaink, ahol már készülődnek a pünkösdi király-és királylány választásra, bár most kedves Májusom, ezt átadod nővérednek, a júniusnak.

Szeretném neked megköszönni mindazt, amit ígérsz, és igyekezni fogunk, hogy ne csalódj bennünk, hisz rajtunk múlik, mennyit tudunk ezekből valóra váltani.

Szeretettel ölellek: Salánki Anikó