Folytatjuk kalandozásunkat a szerződések világában egy olyan jogintézmény vizsgálatával, melyre korábban nagyon sokan mostoha gyerekként tekintettek azonban napjainkban egyre nagyobb teret hódít. Ez pedig nem más, mint a házassági vagyonjogi szerződés.

– Mi az oka a házassági vagyonjogi szerződések egyre gyakoribb előfordulásának?

– Az elmúlt évtizedekben bekövetkezett társadalmi változások egyik örvendetes  eredménye, hogy  a polgárok anyagilag gyarapodnak, esetenként  jelentős,  bonyolultabb és összetettebb struktúrával rendelkező vagyonok jönnek létre, és ezen jelenség lecsapódik a házassági vagyonjog területén is. Egyre gyakrabban merül fel az igény, hogy a házastársak vagyoni viszonyaikat a saját élethelyzetük,  akaratuk alapján szabályozzák. Azt is meg kell jegyezni, hogy korábban igen elterjedt vélekedés volt, hogy a házastársak közös vagyonhoz kapcsolódó jogainak szerződéses szabályozása a házasság tradicionális, érzelmi, bizalmi jellegével nem fér össze. Ez a nézet ma már egyre jobban háttérbe szorul.

– Mi változik meg, ha a házastársak házassági vagyonjogi szerződést kötnek egymással?

– Amennyiben a házastársak nem kötnek házassági vagyonjogi szerződést, abban az esetben a jogszabály által meghatározott, alapértelmezett szabályrendszer vonatkozik rájuk, melyet törvényes vagyonjogi rendszernek nevezünk s melynek legfőbb jellemzője a házastársi vagyonközösség. Ezen esetben a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak (és kötelezettségek!), amelyeket a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek. Nagyon fontos, hogy a házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul egyenlő arányban illeti meg. Nem tartozik azonban a közös vagyonba és ezáltal valamelyik fél különvagyonát képezi többek között az a vagyontárgy, amely már a házastársi vagyonközösség  létrejöttekor is  valamelyik fél tulajdonát képezte, valamint az öröklés vagy  ajándékozás útján szerzett vagyontárgy, illetve ingyenesen kapott juttatás. A valamely házastárs különvagyonát képező vagyonelemre a másik fél nem támaszthat igényt.

Ha azonban a házastársak úgy döntenek, hogy az előzőekben leírt általános (alap) szabályoktól eltérően, más feltételek alapján szabályozzák a közös vagyoni viszonyaikat, akkor lehetőségük van házassági vagyonjogi szerződést kötni.

– Ebben az esetben milyen más szabályrendszert alkalmazhatnak a házastársak?

– A polgári jog nagy szabadságot biztosít a házastársaknak a közös vagyoni viszonyaik alakítására. A felek akár a házasság megkötése előtt akár a házasság fennállta alatt köthetnek házassági vagyonjogi szerződést és annak tartalmáról, rendelkezéseiről szabadon dönthetnek. Ebben az esetben tehát nem a (szerződés nélküli) házastársi vagyonközösség szabályai érvényesülnek, hanem a felek szabad akarata. Arra is van lehetőségük, hogy a különböző vagyonelemekre eltérő szabályokat rendeljenek, de azt is megtehetik, hogy bizonyos vagyontárgyakra az általános vagyonközösségi szabályokat alkalmazzák más egyéb dolgokra pedig az általuk meghatározott speciális rendelkezéseket.

– Melyek a szerződő felek által leggyakrabban alkalmazott módozatok, vagyonközösségi rendszerek?

– Már említettük, hogy a szerződő felek nagy szabadságot élveznek a házassági vagyonjogi szerződés alakításában, azonban a törvény maga is tartalmaz két nevesített vagyonrendszert. Az egyik az úgynevezett közszerzeményei rendszer, mely esetében a házastársak a házassági életközösség fennállta alatt önálló vagyonszerzőnek minősülnek, azonban amikor az életközösség megszűnik bármelyik házastárs követelheti a másiktól annak a vagyonszaporulatnak a megosztását, ami közszerzemény.

A házassági vagyonjogi szerződésekben leggyakrabban alkalmazott megoldás azonban a vagyonelkülönítési rendszer. Ezen esetben a felek  a szerződésben úgy rendelkeznek, hogy a házastársi vagyonközösséget a jövőre nézve teljes mértékben vagy esetlegesen egyes  vagyonelemek  tekintetében kizárják. Ezen esetben a házastársak vagyoni szempontból teljesen függetlenné válnak egymástól, egyikük vagyonszerzése vagy kötelezettségvállalása sem keletkeztet a másik házastárs oldalán jogot vagy kötelezettséget. Ha ezen akaratuk a teljes vagyonukra általános jelleggel vonatkozik, akkor nem lesz olyan vagyonelemük, melyre a másik fél igényt formálhat. Ezt a megoldást előszeretettel választják akkor amikor a férj vagy a feleség valamely kockázatos vállalkozási tevékenységet folytat és az ennek kapcsán fennálló felelősségi viszonyokat nem szeretnék kiterjeszteni a másik házastársra. Másik gyakori eset amikor valamelyik vagy esetleg mindkettő házastársnak már volt korábbi házassága, illetve abból származó gyermeke van és a későbbi öröklési problémák elkerülése miatt szeretnének tiszta viszonyokat teremteni az „enyém-tiéd” kérdések kapcsán.

– Milyen formai szabályokat kell betartani, ha ilyen szerződést szeretnénk kötni?

– Házassági vagyonjogi szerződést csak írásos formában köthetnek a felek, azt pedig ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni. Szóbeli szerződés ebben az esetben joghatás kiváltására nem alkalmas. Nagyon fontos előírás, hogy harmadik személlyel szemben az ilyen szerződés abban az esetben hatályos, ha azt a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába bevezetik, illetve, ha egyértelműen bizonyítható, hogy a harmadik személy magáról a szerződésről és annak tartalmáról tudomással bírt. Ezen rendelkezésnek az a célja, hogy a házassági vagyonjogi szerződés megkötésével más személy jogai ne sérüljenek, a követelésének kielégítését ne lehessen akadályozni a szóban forgó szerződés megkötésével.

Dr. Szabó József ügyvéd 
Szabó és Lenkefi Ügyvédi Iroda
6100 Kiskunfélegyháza
Kazinczy u. 8/A, 1/1
Tel.:06-30/445-00-30
E-mail: [email protected] 

(x)