Március 23. vasárnap, Emőke
2025. március 19., 16:00

Új előadássorozat indult a Kiskun Múzeumban a Redempció 280. évfordulója alkalmából

A Kiskun Múzeumban új előadássorozat kezdődött a redempció 280. évfordulójának tiszteletére. Mészáros Márta, az intézmény igazgatója köszöntötte a vendégeket és ismertette a sorozat célját, amely több előadás során mutatja be a kunok betelepedésétől egészen az 1745-ös redempcióig tartó időszakot. Az első előadást Soós Roland régész tartotta, aki a kunok történetét ismertette az 1200-as évek végéig, valamint bemutatta a tőlük fennmaradt régészeti leleteket.

A kunok eredetileg török nyelvet beszélő nomád nép voltak, akik a 11. század folyamán érkeztek Kelet-Európába, miután a belső-ázsiai népek nyomására nyugat felé vándoroltak. Elfoglalták a Kárpátoktól keletre fekvő sztyeppevidéket, ahol a Kijevi Rusz fejedelmeivel hol szövetségre léptek, hol harcban álltak. A 13. század elején azonban a mongolok egyre nagyobb fenyegetést jelentettek számukra, és 1223-ban a Kalka menti csatában súlyos vereséget szenvedtek. A folyamatos mongol támadások miatt végül 1239-ben Kötöny kán vezetésével a kunok egy része Magyarországra menekült, ahol IV. Béla király befogadta és letelepítette őket.

A magyarok azonban bizalmatlanok voltak velük szemben, és amikor 1241-ben a tatárok betörtek az országba, a kunokat az ellenséggel való összejátszással vádolták meg. Kötöny kán meggyilkolása után a kunok feldúlták az országot, majd elmenekültek. A tatárjárás pusztítása után IV. Béla visszahívta őket, és újból letelepítette az Alföldön és a déli területeken, ahol sajátos jogállást élveztek. 1279-ben László király törvényekkel szabályozta helyzetüket, és keresztény hitre térítésüket is szorgalmazta.

Soós Roland előadásában három fő csoportba sorolta a kunokhoz köthető régészeti leleteket. Az első csoportba a szállásterületeken feltárt temetők leletei tartoztak, melyek között főként gótikus ékszerek voltak. A második csoportot az építkezéshez és háztartáshoz kapcsolódó tárgyak alkották, ám ezekből kevesebb maradt fenn, mivel a kunok kezdetben jurtákban és sátrakban éltek, amelyek nem hagytak tartós nyomot az utókor számára. A későbbi épületek, különösen a templommaradványok, már jóval több információt szolgáltatnak. A harmadik csoport a különféle kincseket foglalta magában, amelyek feltehetően nemesi családokhoz tartoztak. Ezek díszes, részletgazdag ábrákkal és népi motívumokkal díszített tárgyak voltak.

Az előadás végén Soós Roland egy rövid tárlatvezetésre invitálta a közönséget, ahol részletesebben bemutatta a kunokhoz köthető kiállítási tárgyakat, kiemelve néhány különösen érdekes leletet. Mészáros Márta zárásként bejelentette, hogy az előadássorozat a következő hét hétfőjén folytatódik.

Barta Dávid
Kövessen minket a Facebookon is!
chevron-down linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram