Még 2023 decemberében döntött a város képviselő-testülete arról, hogy a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület kezdeményezésére Móra-emlékévvé nyilvánítja a 2024-es esztendőt. A gazdag programsorozat január 22-én félegyházi alkotók kiállításával kezdődött a Móra Ferenc Művelődési Központban. A tárlaton a Móra család és Félegyháza értékei kerültek a középpontba.

Az eseménysorozat februárban koszorúzásokkal folytatódott, előbb a móravárosi Móra-szobornál emlékeztek Kiskunfélegyháza híres szülöttére, majd a Móra téri és a Daru utcai Móra-szobroknál is elhelyezték az emlékezés virágait.

Februárban a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban több programmal is várták az érdeklődőket. A hónap elején felolvasó délelőttön és délutánon hangzottak el Móra Ferenc, Móra István és Móra László írásai, majd a hónap közepén Juhász István, városunk díszpolgára tartott előadást Nem vagyok csillag, csak rőzsetűz, de az, amíg ég, meleget tud adni egyszerű embereknek címmel. A Móra-életút bemutatását versrészletekkel, visszaemlékezésekkel, novellákkal színesítette. A hallgatóság megismerte a pipitér jelentését is, ami a kamilla elnevezése volt a Móra családban, de választ kapott arra is, hogy miért nem városunk levéltárosa lett Móra Ferenc, és végül miért Szeged adott lehetőséget neki, hogy megszülessen, mint író.

A könyvtár a Móra Ferenc műveiből rendezett szavalóversenynek is otthont adott februárban. A Móra Ferenc Közművelődési Egyesület és a Petőfi Sándor Városi Könyvtár közös eseménye azt célozta meg, hogy a gyerekek megismerjék Móra Ferenc életművét és különféle alkotásait. A résztvevők a Sétálni megy Panka című kötet és az író alsó tagozatos tankönyvekben szereplő gyermekversei közül választhattak.

Az emlékév eseményeihez kapcsolódva Fekete Pál Emlékversenyt szerveztek márciusban. A megmérettetésen a helyi és a környékbeli általános iskolák tanulói Móra Ferenc munkásságával, életével, valamint a Kincskereső kisködmön című könyvével kapcsolatos ismereteikről adtak számot. A XIII. Fekete Pál Emlékversenyt, amelyet a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület és Fekete Pál családja közösen szervezett, a Constantinum Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Technikum, Kollégium tanulói nyerték meg.

Az április végi virágünnep sem telt el a Mórák nélkül. A városi könyvtár sátrában egy Móra-sarkot alakítottak ki a bibliotéka helyismereti gyűjteményéből válogatva. A látogatók beleolvashattak a Mórák szépirodalmi alkotásaiba, a verses- és a novellás kötetekbe, az ifjúsági és a felnőtteknek szánt regényekbe.

Májusban a Móra-illusztrációs pályázatra érkezett művek elevenítették fel Móra Ferenc munkásságát. A Móra Ferenc Közművelődési Egyesület azzal a nem titkolt szándékkal hirdette meg a versenyt, hogy minél szélesebb körben népszerűsítsék Félegyháza szülöttének gyermekek számára írt könyveit. Az író halálának 90. évfordulójára emlékező programsorozat részeként a legkisebbek a Zengő ABC című mondókás könyvből nyertek inspirációt, és készítettek a számukra legkedvesebb Móra-íráshoz illusztrációt.

Május közepén, a Városalapítók Hetéhez kapcsolódva is középpontba került a Móra család. A Rocktár előtti, családoknak szóló Gyermekbirodalomban Móra Ferenc Csicseri történet című műve elevenedett meg élőzenével, mondókával és a közönség bevonásával.

Május végén a Móra család élő tagjai találkoztak a városban a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület szervezésében. A III. Móra-találkozóra húszan érkeztek Veszprémből, Győrből, Székesfehérvárról, Budapestről és Abdáról. Az eseményen felavatták Monostori Ferenc homokból készült, monumentális, háromméteres Móra-mellszobrát, és szűk körben Kapus Béláné bemutatta a Portrévázlatok Móra Ferenc és Móra István tanárairól című könyvet. A kötetben 36 tanár életrajzát, munkásságát találjuk meg, akiknek meghatározó szerepük volt a két Móra-testvér életének, jövőjének alakításában. Korabeli képek, fotók teszik gazdagabbá a kiadványt. A könyvet október elején a nagyközönség számára is bemutatták, a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban.

Móra-zsúr címmel július 19-én és 20-án tartott közös programsorozatot a Kiskun Múzeum és a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület. Az eseménysorozat Az Én Ujságom című egykori gyermekújságot bemutató tárlattal nyitott. Móra Ferenc 1905-től 1915-ig folyamatosan írt az újságba, ez a 10 év alatt több mint 500 mese, vers, írás kapcsolódott a nevéhez. Kora este a Móra téri Móra-szobornál gyűltek össze az író tisztelői, és helyezték el az emlékezés koszorúit, majd a Móra Ferenc Művelődési Központban Móra Ferenc mellszobra előtt tisztelegtek. A napot Móra-kvízzel zárták, ahol öt csapat mérte össze tudását az író életéből, műveiből összeállított műveltségi vetélkedőn. A programsorozat július 20-án folytatódott, reggel 9 órától Félegyháza 120 évvel ezelőtt címmel élő történelemnek lehettünk részesei a Petőfi- és a Béke téren, majd a Móra Ferenc Emlékháznál cukrászdával, előadásokkal, felolvasással és mesekoncerttel várták a családokat.

Az emlékév programjaiba a Holló László Képzőművész Kör is bekapcsolódott: augusztus közepén Móra kedves virágai címmel rendeztek kiállítást.  A botanikus Móráról Tóth Istvánné tartott bevezető előadást.

Szeptemberben, a XXV. Kiskunfélegyházi Libafesztiválon, a Móra Társaság, a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület és a Petőfi Sándor Városi Könyvtár közösen szervezte a Móra-udvar-mesekert programot. A szervezők színes, interaktív programokkal várták a látogatókat, amelyek Móra Ferenc szellemiségéhez, kulturális örökségéhez kapcsolódtak.

A Félegyházi Táncszínház a Móra-emlékév tiszteletére állította színpadra az író-költő életéről készült Papírra vetett életem – Móra történetek című táncjátékot. A Móra Ferenc 12 verséből és novelláiból összeállított előadást október végén mutatták be. A színpadon láthattuk a gyermek Mórát, aki első szereplésére készül, a diák Mórát és a házasodni készülőt is.

Októberben díjazták a Móra-mese illusztrációs pályázat alkotóit is. A Móra Ferenc Közművelődési Egyesület és a Petőfi Sándor Városi Könyvtár közös felhívására 40 alkotás érkezett be, 4 helyi és a lakiteleki iskolából.
Október végén Móra István születésének 160. évfordulója alkalmából emléknapot szervezett a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület. Délelőtt az író szülőházának színhelyén, a Deák Ferenc utcában tartott megemlékezést Fekete Beatrix, majd a koszorúzást követően Budapesten folytatódott a program. Az Óbudai Temetőben Móra Istvánra emlékezett Kállainé Vereb Mária, majd Kapus Béláné elevenítette fel Móra László életútját. A nap zárásaként megkoszorúzták Móra István utolsó lakását jelölő emléktáblát. A helyszínen rövid megemlékezést tartott Kállainé Vereb Mária.

Novemberben a Kiskun Múzeumban tartottak emlékülést Móra Ferenc tiszteletére. A Móra örök címet viselő eseményen felelevenítették a Mórák életútját, munkásságát, Móra Ferenc diákéveit, sokoldalúságát és örökségét. A város díszpolgára, Juhász István az Én Mórám címmel tartott előadást, majd Gyuris István Viktor egykori gimnazista, Móra Ferenc diákkoráról, gimnáziumi időszakáról beszélt. Soós Roland régész muzeológus a Kiskun Múzeumban őrzött Móra-gyűjteményben fellelhető ásatási napló kapcsán beszélt Móra Ferenc régészeti munkájáról. Mészáros Márta múzeumigazgató Móra Ferenc és Pósa Lajos kapcsolatát, valamint Az Én Ujságom című egykori gyermekújságban megjelent írásait ismertette, Samu Csilla múzeumpedagógus pedig arról beszélt, hogyan jelenik meg ma Móra Ferenc a tankkönyvekben, és hogyan ismerhetik meg a félegyházi gyerekek híres írónkat.

Novemberben tartotta közös prózamondó versenyét a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület és a Móra Ferenc Gimnázium. A rendezvényen a diákok a neves író Napok, holdak, elmúlt csillagok - A fele sem tudomány című kötetének részleteit adták elő. A verseny nem csupán a Móra-kultusz ápolására adott lehetőséget, hanem a fiatalok előadói képességeinek fejlesztésére is.

A gazdag programsorozat november végén temetőkerti sétákkal zárult. A megemlékezők az Alsó- és a Felsőtemetőben keresték fel azon tanárok síremlékeit, akik egykor tanították Móra Istvánt vagy Móra Ferencet. A sírhelyeknél az életutak ismertetésével, mécsesekkel és virágokkal emlékeztek.