– Mi is az az 5S, amiről az utóbbi időben egyre többet hallani?

– Ez a rendszer öt japán kifejezésből származik, és rendteremtésre, fenntartásra, valamint közös gondolkodásra ösztönöz. Mi 2016 óta alkalmazzuk az iskolánkban. Az alapelvek egyszerűek és bárki számára könnyen érthetők: szelektálás, rendszerezés, tisztántartás, szabványosítás és fenntartás. Ezek nemcsak fizikai rendet eredményeznek, hanem szellemi frissességet és közösségi összetartást is.

– Hogyan került ez az iparból származó módszer egy általános iskolába?

– A felismerés onnan jött, hogy a szülők közül sokan multinacionális cégeknél dolgoznak, ahol az 5S a mindennapok része. Mi pedig azt gondoltuk, miért ne kezdhetnénk el már az iskolában a szemléletformálást? Így amikor a gyerekek felnőnek és belépnek a munka világába, már ismerősként üdvözlik ezt a rendszert.

– Miként vesznek részt a diákok a programban?

– A legnagyobb ereje ennek a kezdeményezésnek az, hogy közösségi programmá vált. A diákok, pedagógusok, szülők, sőt még a külső helyszíneken élők is bekapcsolódnak. Egy-egy projekt során 150–180 fő dolgozik együtt egy délelőttön keresztül, ami nemcsak látványos, hanem valódi értékteremtés is.

– Előfordul, hogy a program hatása túlnyúlik az iskola falain?

– Abszolút. Számos visszajelzést kaptunk arról, hogy otthon, például a garázsokban, fészerben vagy a háztartásokban is megvalósulnak az 5S alapelvei. A családok is elkezdték alkalmazni a rendszert, felismerve annak hasznosságát és egyszerűségét. Hiszünk abban, hogy a gyakorlatban megtapasztalt rend nevel leginkább.

– Milyen konkrét helyszínekre összpontosul most a figyelem?

– Például az iskolai tornatermi szertárra, ahol jól látható, mennyit fejlődtünk és mennyire működik a rendszer. Később havi ellenőrzéseket tervezünk bevezetni, hogy hosszú távon fenntartható legyen a rend. Emellett 10 másik helyszínen is zajlanak majd kisebb-nagyobb munkálatok.

– Hogyan történik egy-egy ilyen programnap?

– Egy délelőtt alatt zajlik minden, alapos szervezés után. A résztvevők különböző feladatokat látnak el – takarítás, rendszerezés, javítás – miközben közösen dolgoznak egy célért. Ilyenkor a csapatmunka, a kommunikáció, és az egymás iránti tisztelet gyakorlása legalább annyira fontos, mint maga a kézzelfogható eredmény.

– Japánból ered ez a módszer, és az intézmény képviselőinek lehetősége volt testközelből is megismerni az ottani gyakorlatot. Mi volt a legmeggyőzőbb tapasztalat?

– Budapesten egy japán iskolába látogattunk el, és az egyik legnagyobb meglepetés az volt, hogy nincs náluk takarító személyzet – a tanulók és pedagógusok végzik el a napi takarítást. Ez először szokatlan volt számunkra, ugyanakkor lenyűgöző volt látni, milyen fegyelemmel és természetességgel működik náluk ez a rendszer. Innen is sok ötletet merítettünk.

– Szívesen segítenek alkalomadtán más érdeklődő intézményeknek is?

– Mi mindig szívesen osztjuk meg a saját tapasztalatainkat másokkal. Egy kitaposott ösvényt kínálunk, de természetesen minden intézmény a maga képére formálhatja. A lényeg, hogy az alapgondolat – a rend, a tisztaság és a közösség ereje – mindenhol érvényesülni tudjon.