A szabadság nem magától értetődő

A délelőtti rendezvényt Gál Péter diák-alpolgármester nyitotta meg. Beszédében felidézte, hogy 1956-ban a mai fiatalokhoz hasonló korú egyetemisták, munkások és hétköznapi emberek kockáztatták életüket egy szabadabb, igazságosabb jövőért. Bár a mai nemzedék szabadon véleményt nyilváníthat, tanulhat és tájékozódhat, ez a lehetőség nem magától értetődő. Arra biztatta a jelenlévőket, hogy éljenek vele, merjenek kérdezni, önállóan gondolkodni, és álljanak ki társaikért, valamint a közösségért.

Országos események és helyi történések

Tóth Csaba, a Constantinum Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Technikum és Kollégium történelemtanára Mi történt 1956-ban? – Egy ország története című előadásában a Rákosi-korszak diktatórikus rendszerét, a mindennapos félelmeket és a szovjet befolyást mutatta be. Szólt a szegedi és budapesti diákmozgalmakról, a 16 pont megszületéséről, a Magyar Rádió ostromáról, valamint a Kossuth téri sortűz tragédiájáról. Kitért a forradalom leverése utáni politikai megtorlásokra is.

A félegyházi eseményeket Mészáros Márta, a Kiskun Múzeum igazgatója ismertette Helyi történelem, nagy történelem – Félegyháza 1956-ban című előadásában. Bemutatta a helyi diákok, pedagógusok és gyári munkások szerepvállalását, különös tekintettel az október 27-i Petőfi téri nagygyűlésre, a tüntetésre, a nemzeti jelképek visszaállítására és a korábbi városvezetés leváltására. Beszélt Czakó József munkás, a Munkás-Paraszt-Értelmiségi Katonatanács vezetőjének szerepéről is, aki rövid ideig a város irányításában is részt vett. Előadása arra is rávilágított, miként hallgatták el, illetve torzították el 1956 eseményeit a Kádár-korszak hivatalos történetírásában.

Bátorság akkor és most

A program fontos részét a diákok saját kutatásaikra és kérdéseikre épülő bemutatói alkották. A Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Kiskunfélegyházi Kossuth Lajos Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium tanulói, Orr Anasztázia Hajnalka, Hompot Levente és Lajos István, A bátrak igazsága című előadásukban a bátorság és a vakmerőség közötti különbséget vizsgálták.

Hozzátették, hogy 1956-ban az elnyomó rendszerrel szembeni fellépés akár börtönnel vagy halállal is járhatott, míg napjainkban a bátorság sokszor hétköznapi helyzetekben mutatkozik meg: a jogok védelmében, a segítségkérésben, a hibák beismerésében vagy az önazonosság megőrzésében. Gondolataikat Ambrose Redmoon szavaival foglalták össze: „A bátorság nem a félelem hiánya, hanem a felismerés, hogy valami más sokkal fontosabb a félelemnél.”

A Constantinum nyolcadikosai, Mészáros Maja, Mihály Miléna és Kanyó Ádám az Erről lehet beszélni? című előadásban a diktatúra elhallgattató működését vetették össze a mai kommunikáció lehetőségeivel. Interjúkon keresztül mutatták be a segítségkérés jelentőségét és a generációk közötti különbségeket.

A szabadság fegyverei

A program zárásaként Varga Zoltán hadtörténeti relikviagyűjtő A szabadság fegyverei címmel tartott bemutatót. A résztvevők közelről ismerhették meg az 1956-os forradalom és szabadságharc tárgyi emlékeit, köztük a pesti fiatalok által használt fegyvereket és Molotov-koktélokat. Ezt követően tárlatvezetésen tekinthették meg Varga Zoltán hadtörténeti gyűjteményét.

A rendezvény a történelmi események felidézésén túl arra is alkalmat adott, hogy a fiatalok saját életükre vonatkoztatva gondolják végig a szabadság, a bátorság és az egymás iránti felelősség jelentőségét.