Így ismerhetjük fel az adathalászokat

Az adathalász támadások célja jellemzően bizalmas adatok, például bankkártyaadatok, belépési azonosítók vagy egyéb személyes információk megszerzése. A csalók ezeket később felhasználhatják arra, hogy pénzt szerezzenek áldozataiktól.
A megtévesztő megkeresések gyakran az MVM nevében érkeznek. A csalók fizetési felszólítással, a szolgáltatás kikapcsolásának kilátásba helyezésével vagy éppen valamilyen nyeremény ígéretével próbálnak sürgető helyzetet teremteni. Céljuk, hogy a címzett gondolkodás nélkül rákattintson egy hivatkozásra, majd megadja a kért adatokat.
Az adathalászok többféle csatornát is használhatnak. Gyanús üzenet érkezhet SMS-ben vagy e-mailben, de előfordulhat az is, hogy egy valódihoz hasonló, lemásolt weboldalra irányítják a felhasználót. Telefonon szintén megpróbálhatják rávenni az ügyfeleket arra, hogy bizalmas adatokat adjanak meg.
Az MVM arra kéri ügyfeleit, hogy ne döntsenek elhamarkodottan, és mindig ellenőrizzék, valóban a szolgáltató kereste-e őket. Különösen fontos, hogy gyanús üzenet esetén ne kattintsunk automatikusan a benne szereplő hivatkozásra, és ne adjunk meg banki vagy belépési adatokat.
Az MVM Next lehetőséget biztosít arra is, hogy az ügyfelek ellenőrizzék a gyanús megkereséseket. Ha valaki a szolgáltató nevében érkező telefonhívást vagy SMS-t kap, megadhatja a hívó vagy az üzenet küldőjének telefonszámát, valamint a hívás vagy az üzenet dátumát. A rendszer segítségével ellenőrizhető, hogy valóban az MVM munkatársa kereste-e az ügyfelet.
Fontos ugyanakkor, hogy az ellenőrzőrendszer nem tartalmazza az áram- és földgázhálózati ügyintézéshez kapcsolódó telefonszámokat, például a mérőóracserével vagy az éves leolvasással kapcsolatos megkereséseket.
Az online csalások felismerésében sokat számíthat néhány pillanatnyi odafigyelés. Ha egy üzenet sürget, szokatlan adatokat kér, vagy egy ismeretlen oldalra irányít, érdemes megállni és ellenőrizni a megkeresés valódiságát, mielőtt bármilyen adatot megadnánk.
forrás: MVM
fotó: archív





