A korabeli utazók és források révén tudjuk, hogy a magyarság nemezsátrakban lakott és még egy-két évszázaddal a Honfoglalás után, az állandó települések kialakulása mellet is rengeteg jurta – sátor és jurtatelep volt látható országszerte. A jurták (magyarul sátrak- törökül satir, de mivel ez többféle sátrat is jelenthet nem tudjuk pontosan milyen szót használtak a jurta – megjelölésére. A yurt ősi türk szó, jelentése ház, otthon.) a sztyeppei lovasnomád népek minden fontosabb igényét kielégítő otthonai voltak. Létrehozásuk magas fokú faműves és egyéb kézműves (nemezkészítés, szőnyegszövés) tudást igényel. Sokkal fejlettebb mesterségbeli tudás kell hozzá, mint egy faház vagy egy vályogház felépítéséhez, amelyre őseink szintén képesek voltak de ezekre kevésbé volt szükségük életmódjukból kifolyólag.

A 2026-os Kurultajon, elhatárolt területen felépülő nomád táborban megjelenik a honfoglalók jurtája mellett a X. századi hadi tábor is, mely teljesen korhű életmódot mutat be. A szervezők lehetőséget biztosítanak minden csapatnak, akiknek jurtájuk van, hogy részt vegyenek a falu életében. Azonban a jurtatáborban való életnek szigorú követelményei is vannak. A falu lakóinak egyfajta rendtartás szerint kell a kialakított korhű hangulatot megteremteni, és e szerint élni az ünnep napjai alatt. Csak annak van módja ebben a táborban megszállni, aki jurtával érkezik vagy csatlakozik valamelyik táborlakó hagyományőrző csapathoz. A táborban lehetőleg X. századi, vagy a népvándorlások korának megfelelő hagyományőrző ruházatot kell viselni. Törekedni kell arra, hogy a táborlakók használati tárgyai is lehetőleg a fenti korszakokat idézzék.

A Kurultajra felépülő hatalmas nomád tábor, egyik része a hun korszakot fogja megidézni. A hagyományőrző táborral szemben az Ősök Sátrai mellett épül fel – az elmúlt ünnepeinken már bemutatott „Atilla Sátra”– a világ legnagyobb fából készült óriás jurtája. Az óriási jurtában új nagyszabású régészetei-antropológiai kiállítást rendeznek be, ”Ordosztól az Őrségig – A hunok, türkök, magyarok kincsei”– címmel. A tárlat mellett, a hatalmas jurtában ismét megtekinthető lesz a Hunok bejövetele című panorámakép, mely a Kárpát-medencéből irányított Hun Birodalomnak állít emléket. Az idei kiállítás számtalan új elemet fog tartalmazni, eddig sehol nem kiállított antropológiai és régészeti leleteket tekinthet meg az érdeklődő közönség. Az idei egyedülálló kiállításon izgalmas meglepetésekkel készülnek, legendás ordoszi aranyleletből származó, több, mint 2000 éves hun királyi korona másolatát tekintheti meg a kilátogató közönség. Az „Ősök Sátrai” két kiállító óriásjurta egyikében az Ősök arcképcsarnoka (antropológiai kiállítás, hun, avar és honfoglalás kori leletek alapján készült arcrekonstrukciókkal – különleges régészeti, embertani és történeti kiállítás) lesz megtekinthető. A másik „Ősök Sátrában” a Magyar Nemzeti Múzeum tárlata csodálható meg, „A hun és az avar kor ötvösművészetének kincsei”  – melyben bemutatkozik a Magyar Nemzeti Múzeum Attila-kiállítása, amely nemzetközi viszonylatban az elmúlt 40 év legjelentősebb tárlata volt a témában. Egy külön kiállító jurtában pedig az “Ősök íja, íjak őse” történelmi íjrekonstrukciós kiállítás és bemutató kerül megrendezésre, amelyben megismerkedhetünk az íjkészítés természetes alapanyagaival, a mesterség fogásaival, a hagyományos szerszámokkal a Magyar Történelmi Íjász Társaság szervezésében.

Forrás: kurultaj.hu