Az ünnepségen az alapítvány tagjai, meghívott vendégek, támogatók és érdeklődők vettek részt. A vendégek fogadását követően ünnepi beszédek hangzottak el, majd sor került az avatószalag átvágására, koszorúzásra és emléklapok átadására. A rendezvény kulturális programmal is kiegészült, Bakóczi-Szűcs Imre nóta- és slágerénekes, valamint Nagy Anikó nóta- és operetténekes műsorát hallgathatták meg a jelenlévők.

Az erdei iskola létrejöttét a szervezők nem egyszerű épületátadásként, hanem egy közös gondolat és küldetés megvalósulásaként értékelték. Vitéz Kovács Pál főszervező köszöntőjében arról beszélt, hogy az intézmény egyik legfontosabb célja, hogy a gyermekek ne csupán könyvekből ismerjék meg a természetet és a közösségi értékeket, hanem személyes élményeken keresztül tanulják meg tisztelni a környezetet, egymást és a közösséget.

Mint fogalmazott, amikor egy gyermek először gyújt tábortüzet, először figyeli meg az erdő élővilágát, vagy egy történelmi esemény emberi oldalával találkozik, nem csupán tudással gazdagodik, hanem karaktert is épít. Ezért különösen fontosnak nevezte, hogy az erdei iskolában szervezett programok minden gyermek számára ingyenesen elérhetők legyenek.

A főszervező beszédében azokról is megemlékezett, akik munkájukkal, támogatásukkal, kétkezi segítségükkel vagy bizalmukkal hozzájárultak az erdei iskola létrejöttéhez. Úgy fogalmazott: az összefogás bizonyítja, hogy közösen maradandó értékeket lehet teremteni. 

A rendezvényen Zetényi Csukás Ferenc történész, az alapítvány tiszteletbeli örökös elnöke is beszédet mondott. Előadásában a Horthy-korszak oktatáspolitikájának egyes kérdéseit járta körül, külön kitérve a népiskolai hálózat bővítésére és a korszak erdei iskoláihoz kapcsolódó kezdeményezésekre. Beszédében hangsúlyozta, hogy a korszak történelmi megítélése számos vitát vált ki, ezért ő elsősorban az oktatás és az erdei iskolák történetének szempontjából kívánta bemutatni az időszakot. 

A Pintér István történész előadásában Horthy István, a névadó történelmi személy életéről, katonai szolgálatáról és 1942-es halálának körülményeiről is szólt. A rendelkezésre álló történeti források eltérő értelmezéseit ismertetve arról beszélt, hogy a tragikus repülőgép-baleset pontos körülményeiről többféle elmélet alakult ki. Kiemelte ugyanakkor, hogy Horthy István önként jelentkezett a frontra, és bajtársai visszaemlékezései szerint a kivételezést nem tűrő, bajtársias emberként ismerték. 

Az emlékezésnek külön aktualitást adott, hogy az ünnepségen Szentgyörgyi Dezső, a közelmúltban elhunyt kiváló magyar pilóta alakjáról is megemlékeztek. A főszervező beszédében hangsúlyozta: Szentgyörgyi Dezső családja révén is kapcsolódott a magyar repüléstörténethez, hiszen édesapja annak idején együtt repült Horthy Istvánnal. Az ünnepségen ezért egyszerre hajtottak fejet a magyar repülőhősök, mártírok és áldozatok, valamint Szentgyörgyi Dezső emléke előtt.

A programon Murányi Levente, az 1956-os forradalom résztvevője is megszólalt. Személyes visszaemlékezésében arról beszélt, hogyan élte meg fiatalemberként az 1956-os események kezdetét. Felidézte, hogy október 26-án még nem tudta, milyen jelentős politikai események zajlanak az országban, majd a forradalom eseményei hamarosan őt is magukkal sodorták. Visszaemlékezésében többek között a műegyetemi eseményekről és a rádió épületéhez tartó küldöttségről beszélt. 

Az erdei iskola átadása így egyszerre vált a természetközeli oktatás, a közösségi összefogás és az emlékezés alkalmává. A szervezők szándéka szerint az új helyszín olyan közösségi térként működhet a jövőben, ahol a gyermekek élményekkel, természetközeli programokkal és történelmi példákon keresztül ismerhetik meg azokat az értékeket, amelyek a szervezők szerint a következő nemzedékek számára is fontosak lehetnek.

Az ünnepséget kötetlen beszélgetés és vendéglátás zárta. A rendezvény díszvendégei között ott volt Zsigóné Katika, a tojásdíszítés királynője, Zetényi Csukás Ferenc tiszteletbeli örökös elnök és Pintér István történész is.