Régen az emberek este leültek, magukhoz vettek egy könyvet és nyugodtan olvastak. Ma ha le is ülünk olvasni, jön egy értesítés és félretesszük a könyvet. Közben esetleg megy a háttérben a tévé is, arra is fel-felnézünk. A munkát vagy a tanulást is számos inger szakíthatja meg: mivel sokszor a kollégáinkkal is online tartjuk a kapcsolatot, óhatatlanul megzavarnak a folyamatosan áramló üzenetek, mindez pedig ahhoz vezet, hogy egyre kevesebb ideig vagyunk képesek egy adott feladatra koncentrálni.

Dr. Gloria Mark pszichológus szerint kétféle figyelmet különböztethetünk meg. Az egyiket fókuszált figyelemnek nevezik, míg a másik kategóriába azok az elfoglaltságok tartoznak, amelyek nem kívánnak elmélyült figyelmet, ezeket rutinszerű tevékenységekként azonosítja – ilyen például a közösségi média pörgetése.

Mark szerint az évek során csökkent az az idő, amíg egy dologra figyelünk. A pszichológus kísérletei során alanyai számítógép előtt végzett tevékenységét figyelte meg, így azt is, hogy milyen gyakran váltanak például egy Word dokumentum és a levelezésük között. Míg 2004-ben még átlagosan 2,5 perces időközönként következett be egy-egy váltás, 2012-re 75 másodpercre csökkent az az idő, amíg egy dologra figyeltek az emberek, 2018-2019 környékén pedig 47 másodpercre. Kiderült az is, hogy a gyakoribb váltás magasabb stressz-szintet eredményez, ahogy ezt számos másik kutatás is alátámasztotta.

Amikor egy-egy fókuszváltás után visszatérünk az előző tevékenységhez, időbe telik, hogy felvegyük a fonalat és rájöjjünk, hol tartottunk. Ezért előnyösebb, ha egy feladat, vagy részfeladat végeztével kezdünk más tevékenységbe, például tanulás vagy könyvolvasás esetén egy fejezet végén.

A szórakoztatóiparon is nyomot hagy

A figyelem rövidülésének tudható be az is, hogy több sport esetében felmerült az események lerövidítése. Az NBA a kosárlabdameccsek megkurtítását vette fontolóra, míg Gerard Piqué, a Barcelona volt játékosa a futball gyorsabb, rövidebb, izgalmasabb verzióját fejlesztette ki King League néven, mivel azt gondolja, hogy egy fiatal ma már nem tud végigülni kétszer 45 percet.

Az is megfigyelhető, hogy rendszerint a filmek, sorozatok és reklámok is sokkal több vágással dolgoznak, mint régebben, így gyorsabbnak tűnik a cselekmény. Dr. Gloria Mark szerint azonban nem lehet tudni, hogy a tyúk volt előbb vagy a tojás: véleménye szerint elképzelhető, hogy a rendezők figyelemideje a nézőkével együtt rövidült, ezért indultak ebbe az irányba, de az is lehetséges, hogy a tendenciát felismerve használnak több vágást.

A figyelem lerövidülésének egyik oka a közösségi média. A TikTok vagy az Instagram ahhoz szoktatja a felhasználót, hogy csak rövid ideig kelljen figyelnie. Margaret Sibley, a Washingtoni Egyetem Orvosi Karának professzora szerint a legtöbb, krónikus figyelemzavarral nem küzdő ember jól tudna koncentrálni egy csendes, üres szobában, ám a környezetünk tele van a figyelmet elterelő tényezőkkel. Ezek közé tartoznak a folyamatosan érkező értesítések, amelyek az emberi agy által vágyott újdonság érzését tudják megadni, olyannyira, hogy egy felvillanó értesítés dopamint szabadít fel a testünkben, amely lényegében megjutalmaz minket a telefonunk megnézéséért.

Így javíthatjuk a koncentrációnkat

A koncentrálási képességünk optimalizálására több módszert is kitaláltak már. Az egyik lényege, hogy 25 perces részekre osztjuk munkánkat és minden 25 perc munka után 5 perc szünetet tartunk, majd a negyedik alkalom után jön egy hosszabb, 15-30 perces szünet. Ez azonban Dr. Mark szerint nem mindenki számára ideális, ugyanis más-más időközönként van az embereknek szüksége szünetre, így személyre szabott verziót javasol.

A koncentrációt segíti a megfelelő mennyiségű alvás, ha ugyanis kevesebbet alszunk, mint amennyire a szervezetünknek szüksége van, egyre kevésbé tudunk majd figyelni. Hasznos lehet az is, ha a figyelemzavart okozó eszközöket eltesszük jó messzire, lehetőleg egy másik szobába.

Mark szerint hatékony lehet, ha kitűzzük, hogy meddig szeretnénk elkészülni a feladatunkkal, ettől nem hagyjuk eltéríteni magunkat, és azt is megtervezzük, hogy mit teszünk azután. Így a munka elvégzésére az is motivál bennünket, hogy utána lesz időnk a számunkra fontos teendővel foglalkozni, vagy szórakozni, és ez segít gátat szabni a gondolataink elkalandozásának. A szünetek beiktatása is kifejezetten fontos: menjünk ki a levegőre és sétáljunk húsz percet, hogy friss elmével és új ötletekkel térjünk vissza.

Fontos emellett a megfelelő folyadékbevitel, a dehidratáltság ugyanis visszaveti a gondolkodási képességet. Ehhez hasonlóan a testmozgás és a meditáció is jótékonyan hat a figyelmünkre, ezek ugyanis fegyelemre tanítanak - adta hírül a hvg.hu.